Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
324.9
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2026. február 6-án közreadott, videófelvételrõl készített kép Vlagyimir Alekszejev altábornagyról, az orosz hadsereg hírszerzésért is felelõs fõparancsnokságának (GRU) magas rangú vezetõjérõl 2023. június 23-án egy ismeretlen oroszországi helyszínen. Alekszejevet 2026. február 6-án többször meglõtték egy moszkvai társasházban, a rendõrség közlése szerint kórházba szállították, az elkövetõt nagy erõkkel keresik.
Nyitókép: -

Felébredt a merénylet áldozata, beindult az egymásra mutogatás oroszok, ukránok és lengyelek között

Az orosz biztonsági szolgálat szerint az ukrajnai állambiztonsági szervezetnek, sőt Lengyelországnak is köze volt egy magas beosztású orosz tábornok elleni múlt heti merénylethez. Az állítólagos támadót az Egyesült Arab Emírségekben fogták el, majd kiadták Moszkvának.

Az orosz hatóságok egy ukrán vagy lengyel nevű, ukrajnai születésű orosz állampolgárt vádolnak Vlagyimir Alekszejev tábornok, a GRU katonai hírszerzés második embere elleni merénylet végrehajtásával.

Alekszejev, akit Nagy-Britannia és az EU az elhíresült 2018-as, Salisbury-i Novicsok-támadás szervezésével vádol, túlélte a merényletet, néhány napja magához tért.

Az Orosz Nyomozóbizottság közben azt állította, hogy az Egyesült Arab Emírségekben elfogták a feltételezett elkövetőt, Ljubomir Korbát, akit ki is adtak Oroszországnak. A hatóság szerint Korbát az ukrán titkosszolgálat, az SZBU szervezte be, „a lengyel titkosszolgálatok közreműködésével”.

Eme verzió szerint a 65 éves férfi Kijevben kapott lőfegyveres kiképzést, lengyel állampolgár fiának is köze volt az akcióhoz, és 30 ezer dollárt ajánlottak neki. Mindez Korba és egy másik vádlott, a 66 éves Viktor Vaszin orosz állampolgár állítólagos beismerő vallomása után derült ki. Korbát az ukrajnai „Ternopilben szervezték be, majd dobták át Oroszországba, a beszervezésben a lengyel titkosszolgálat segített és ehhez felhasználták a 27 éves ifjabb Korbát, Luboszt” – állította a nyomozóhatóság

Ukrajna és Lengyelország is tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez – annak ellenére, hogy a brit sajtó arról cikkezett: mennyivel eredményesebb Ukrajna a célzott gyilkosságok terén, mint Oroszország.

Varsó részéről maga a lengyel katonai elhárítás főnöke, Jaroslaw Strozyk tábornok cáfolta a vádat, és azt mondta: azt az orosz közvéleménynek szánták. Lengyelországot azért keverték az ügybe, hogy ezzel azt a benyomást keltsék, hogy Oroszország és Fehéroroszország állandó nyomás alatt van a NATO és a Nyugat részéről. Emellett, „egyfajta visszavágás lehetett azért, mert február elején letartóztatták a lengyel védelmi minisztérium egyik, az oroszok által beszervezett munkatársát”.

Tagadtak az ukránok is – Andrij Szibiha külügyminiszter úgy fogalmazott: „Nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a konkrét tábornokkal. Talán a saját orosz belharcuknak volt köze hozzá.”

Az orosz hatóságok egy harmadik gyanúsítottat is megneveztek, Ziaida Szerebrickaját, aki állításuk szerint Ukrajnába menekült.

Cristo Grozev, a Bellingcat „nyílt forrású” tényfeltáró portál volt orosz nyomozások vezetője és igazgatója, aki napjainkban az orosz alapítású oknyomozó portál, az Insider nyomozásvezetője szerint az egyik gyanúsított Vaszin az orosz FSZB-hez kötődő, megfigyelő eszközöket gyártó cég dolgozója.

„Ő az FSZB által alapított NTC Atlas vezető szakértője volt 2025-ben. A cég immár a Rosztek védelmi-ipari konglomerátum része.” Ezzel azt sugallta, bár nem mondta ki, hogy az oroszok saját, „hamis zászlós” akciójáról volt szó.

A nyomozóhatóság szerint viszont a férfi a Navalij-féle Korrpupcióellenes Alap támogatója és több tüntetésen is részt vett.

Moszkvai állítás szerint Korba már eddig is az ukrán titkosszolgálatnak dolgozott, „kriptovalutában kapott havi javadalmazást” magasrangú katonák megfigyeléséért a moszkvai régióban. A szintén említett Szerebrickaját pedig azzal gyanúsítják, hogy ő adta át Korbának a tábornok lakótömbjének kulcsát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×