eur:
392.88
usd:
366.44
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Csaknem teljesen néptelen a prágai Károly híd 2020. október 5-én. Az új koronavírus-járvány miatt Csehországban újra szükségállapot lépett érvénybe, amelyet a kormány harminc napra hirdetett ki. A járvány által leginkább veszélyeztetett régiókban bezártak a középiskolák, és áttértek a távoktatásra. Korlátozzák az istentiszteleteken való résztvevők számát, a vendéglőket este tízkor be kell zárni, egy asztalnál legfeljebb hat ember ülhet. A sportrendezvényeket nézők nélkül lehet csak megtartani.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh-orosz csata: na de mi lesz most?

Újabb lépésekre készül a cseh kormány a vrběticei robbantás ügyével kapcsolatban. Csehország azt kéri az uniós tagországoktól és a NATO-s partnerországoktól, hogy vállaljanak szolidaritást Prágával, és ők is utasítsák ki az orosz diplomatákat. Ján Hamáček kormányfőhelyettes bekérette a prágai orosz nagykövetet is. Miloš Zeman köztársasági elnököt pedig azért bírálják, mert még mindig nem nyilatkozott a kémbotrányról.

Ján Hamáček cseh kormányfőhelyettes, megbízott külügyminiszter bekérette Alexander Zmejevszkijt, Oroszország prágai nagykövetét, hogy a további lépésekről egyeztessen vele, illetve tolmácsolja neki Csehország álláspontját Oroszországgal szemben.

„Akinek elsőként kell hallania ezeket a szavakat, esetleg további cseh reakciókat, az éppen az orosz nagykövet – fogalmazott.

Nem világos, hogy mi várható ezután, ám az ellenzék és a koalíció is azt sürgeti, hogy

mind a cseh, mind az orosz nagykövetségen a két ország azonos számú diplomatája dolgozzon.

Csehországban ma ugyanis mintegy 110 orosz, Oroszországban viszont csak 40 cseh diplomata dolgozik. Prága szerint az orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh félnek "megalapozott a gyanúja", hogy az orosz titkosszolgálatoknak részük van a 2014-ben a dél-morvaországi Vrběticében egy lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokban, amely során két ember életét vesztette, és 40 millió eurós kára keletkezett az országnak. Andrej Babiš cseh kormányfő anyagi kárpótlást követel az orosz féltől.

„A pénzügyminisztérium beadványt készít elő a kártérítés miatt” – mondta Babiš.

Az Európai Unió és a NATO tagállamokban működő cseh nagykövetek pedig feladatul kapták, hogy forduljanak befogadó országuk kormányaihoz, és kérjék szolidaritásuk kifejezését. Csehország egyebek mellett azt kéri, hogy

  • a szövetséges országok mérlegeljék az ottani orosz nagykövetek berendelését, és
  • kollektív akcióra szólít fel, amely az orosz titkosszolgálatok munkatársaként beazonosított diplomaták szolidáris kiutasításához vezetne az EU és a NATO tagállamokból.

A cseh ellenzék a köztársasági elnököt, Miloš Zemant a hallgatása miatt bírálja. A múltban ugyanis kemény terrorellenes színben prezentálta magát az államfő, magas büntetéseket és nyílt harcot sürgetve ellenük.

Miloš Zeman vasárnap kíván nyilatkozni.

Jana Černochová, az ODS párt képviselője emlékeztetett az államfőnek a biztonsági szolgálatra vonatkozó elvárásai miatti nyugtalanságra. Azt mondta, az államfő aktuális ügynöki tevékenységekről és azok részleteiről kért információt.

„Nem tűnik ez különös véletlennek?” – kérdezte. A cseh Biztonsági Információs Szolgálat munkáját dicsérik koalíciós és ellenzéki oldalról, valamint a külföldi partnerek részéről is. Miloš Zeman viszont a kritikusai közé tartozik.

Szlovákia kiáll

Kedden a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa is kiértékelte Szlovákia aktuális biztonsági helyzetét, és tudomásul vette a titkosszolgálatok által közölt, a külföldi hírszerző szolgálatok aktuális tevékenységéről szóló információkat. Eduard Heger szlovák kormányfő ezt a tanácsülés után jelentette ki, melyet a csehországi eseményekre reagálva hívott össze.

„A Szlovák Köztársaság hírszerző szolgálatai és biztonsági egységei továbbra is garantálják az ország érdekeinek védelmét és természetesen az állampolgárok biztonságát is” – állapította meg a szlovák kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×