eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Csaknem teljesen néptelen a prágai Károly híd 2020. október 5-én. Az új koronavírus-járvány miatt Csehországban újra szükségállapot lépett érvénybe, amelyet a kormány harminc napra hirdetett ki. A járvány által leginkább veszélyeztetett régiókban bezártak a középiskolák, és áttértek a távoktatásra. Korlátozzák az istentiszteleteken való résztvevők számát, a vendéglőket este tízkor be kell zárni, egy asztalnál legfeljebb hat ember ülhet. A sportrendezvényeket nézők nélkül lehet csak megtartani.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh-orosz csata: na de mi lesz most?

Újabb lépésekre készül a cseh kormány a vrběticei robbantás ügyével kapcsolatban. Csehország azt kéri az uniós tagországoktól és a NATO-s partnerországoktól, hogy vállaljanak szolidaritást Prágával, és ők is utasítsák ki az orosz diplomatákat. Ján Hamáček kormányfőhelyettes bekérette a prágai orosz nagykövetet is. Miloš Zeman köztársasági elnököt pedig azért bírálják, mert még mindig nem nyilatkozott a kémbotrányról.

Ján Hamáček cseh kormányfőhelyettes, megbízott külügyminiszter bekérette Alexander Zmejevszkijt, Oroszország prágai nagykövetét, hogy a további lépésekről egyeztessen vele, illetve tolmácsolja neki Csehország álláspontját Oroszországgal szemben.

„Akinek elsőként kell hallania ezeket a szavakat, esetleg további cseh reakciókat, az éppen az orosz nagykövet – fogalmazott.

Nem világos, hogy mi várható ezután, ám az ellenzék és a koalíció is azt sürgeti, hogy

mind a cseh, mind az orosz nagykövetségen a két ország azonos számú diplomatája dolgozzon.

Csehországban ma ugyanis mintegy 110 orosz, Oroszországban viszont csak 40 cseh diplomata dolgozik. Prága szerint az orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh félnek "megalapozott a gyanúja", hogy az orosz titkosszolgálatoknak részük van a 2014-ben a dél-morvaországi Vrběticében egy lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokban, amely során két ember életét vesztette, és 40 millió eurós kára keletkezett az országnak. Andrej Babiš cseh kormányfő anyagi kárpótlást követel az orosz féltől.

„A pénzügyminisztérium beadványt készít elő a kártérítés miatt” – mondta Babiš.

Az Európai Unió és a NATO tagállamokban működő cseh nagykövetek pedig feladatul kapták, hogy forduljanak befogadó országuk kormányaihoz, és kérjék szolidaritásuk kifejezését. Csehország egyebek mellett azt kéri, hogy

  • a szövetséges országok mérlegeljék az ottani orosz nagykövetek berendelését, és
  • kollektív akcióra szólít fel, amely az orosz titkosszolgálatok munkatársaként beazonosított diplomaták szolidáris kiutasításához vezetne az EU és a NATO tagállamokból.

A cseh ellenzék a köztársasági elnököt, Miloš Zemant a hallgatása miatt bírálja. A múltban ugyanis kemény terrorellenes színben prezentálta magát az államfő, magas büntetéseket és nyílt harcot sürgetve ellenük.

Miloš Zeman vasárnap kíván nyilatkozni.

Jana Černochová, az ODS párt képviselője emlékeztetett az államfőnek a biztonsági szolgálatra vonatkozó elvárásai miatti nyugtalanságra. Azt mondta, az államfő aktuális ügynöki tevékenységekről és azok részleteiről kért információt.

„Nem tűnik ez különös véletlennek?” – kérdezte. A cseh Biztonsági Információs Szolgálat munkáját dicsérik koalíciós és ellenzéki oldalról, valamint a külföldi partnerek részéről is. Miloš Zeman viszont a kritikusai közé tartozik.

Szlovákia kiáll

Kedden a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa is kiértékelte Szlovákia aktuális biztonsági helyzetét, és tudomásul vette a titkosszolgálatok által közölt, a külföldi hírszerző szolgálatok aktuális tevékenységéről szóló információkat. Eduard Heger szlovák kormányfő ezt a tanácsülés után jelentette ki, melyet a csehországi eseményekre reagálva hívott össze.

„A Szlovák Köztársaság hírszerző szolgálatai és biztonsági egységei továbbra is garantálják az ország érdekeinek védelmét és természetesen az állampolgárok biztonságát is” – állapította meg a szlovák kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×