eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Prága: nem is Csehországban kellett volna történnie a lőszertári robbanásnak

A kormányfő-helyettes szerint elég bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok álltak az akció mögött. Ha ez bebizonyosodik, azzal a Roszatom is rosszul jár.

A dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie – fejtette ki Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.

A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.

Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.

"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" – jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy

a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie.

Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.

Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.

Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.

Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy

ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak.

Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindeketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×