eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Milos Zeman cseh köztársasági elnök beszél a négy visegrádi ország államfőinek csúcstalálkozója második napján tartott sajtótájékoztatón a Prága közelében fekvő Lány kastélyában, a cseh államfők vidéki rezidenciáján 2019. október 3-án. A második napon a szerb és szlovén elnök is jelen volt a V4-es államfői csúcson.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A cseh államfő nem szereti a hírszerzőket

Miloš Zeman cseh államfő egy héttel a Csehországban kirobbant orosz kémbotrány után nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, és azt mondta, támogatja a kormány döntését, mely szerint orosz diplomatákat utasítottak ki az országból, de a rendőrségnek kell megállapítania, mi is történt valójában 2014-ben a dél-morvaországi lőszerraktárban történt robbanás során.

Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt nagyon sokan bírálták hazájában amiatt, hogy az orosz kémbotránnyal kapcsolatban nem fejtette ki azonnal álláspontját. Azzal indokolta a hallgatást, hogy előbb részletesen tájékozódni akar az ügyben. Az államfő végül vasárnap állt kamerák elé, és elmondta, „amennyiben bebizonyosodik az orosz ügynökök részvétele a vrběticei lőszerraktárban történt robbanásban, akkor Oroszországnak ezért a terrorista cselekményért meg kell fizetnie”. Példaként a Roszatom kizárását említette a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírt pályázatból.

Az államfő ugyanakkor egy másik forgatókönyvet sem tart elképzelhetetlennek. Eszerint, ha nem az orosz kémek robbantottak Vrběticében, hanem a lőszerrel történt szakszerűtlen manipuláció idézte elő a robbanást, akkor annak széles körű belpolitikai következményei lesznek. „A rendőrség feladata megállapítani, mi is történt valójában” – tette hozzá Zeman, aki azt is megjegyezte, hogy a Biztonsági Információs Szolgálat jelentésében is az áll, hogy nincsenek bizonyítékok az orosz ügynökök behatolására a lőszerraktárba, bár ez nem jelenti azt, hogy ez nem történt meg.

Andrej Babiš cseh kormányfő és Ján Hamáček belügyminiszter április 17-én jelentette be, hogy a vrběticei robbanások mögött orosz ügynökök állnak, s ezért Prága kiutasította a prágai orosz nagykövetség 18 diplomatáját. Moszkva válaszul 20 cseh diplomatát küldött haza. Ezt követően további kölcsönös kiutasításokra, intézkedésekre került sor, ami gyakorlatilag a moszkvai cseh, illetve a prágai orosz diplomáciai képviselet munkájának a megbénításához vezetett.

Miloš Zeman egyetértett a 18 orosz diplomata hazaküldésével.

„Nem szeretem a hírszerzőket, többet ártanak, mint használnak”

– fogalmazott a cseh elnök. Példaként egy CIA-s esetet hozott fel, amikor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség arról jelentett Washingtonnak, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket tart, s mint utóbb kiderült, semmit sem találtak. „Nem látok okot arra, miért kéne nálunk tartózkodnia 18 kémnek” – tette hozzá a cseh államfő.

Ellenzéki politikusok véleménye szerint Zeman kétségbe vonta a lőszerraktárban történt robbanásokról eddig ismert információkat, valamint a cseh elhárítás munkáját, amivel jó szolgálatot tett Oroszországnak, és megnyitotta az utat a dezinformációk előtt. Többen azt is kifogásolták, hogy a példa nélküli cseh–orosz diplomáciai vitában nem nyilatkozott. Miloš Vystrčil, a cseh parlamenti felsőház elnöke rámutatott: „A köztársasági elnök több olyan tényt közölt egy folyamatban lévő vizsgálat kapcsán, amelyek befolyásolhatják annak eredményét és veszélyeztethetik Csehország biztonságát. Más információkat viszont elhallgatott.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×