eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Boris Johnson: jó esély van a megállapodásra

A brit miniszterelnök szerint esélyes a megegyezés az EU-val a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, de a "kapitulációs törvény" gyengíti a brit kormány tárgyalási pozícióit.

Johnson rendszeresen ezzel a kifejezéssel illeti azt az ellenzéki kezdeményezésre elfogadott törvényt, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból és előírja, hogy a brexitegyezmény elmaradása esetén a miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson, aki vasárnap, a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri éves kongresszusának nyitónapján nyilatkozott a BBC televízió politikai magazinműsorában, a törvényre utalva kijelentette:

ha Brüsszelnek az a sejtése támad, hogy reális esély van az Egyesült Királyság benntartására az EU-ban, az megfosztja a brit kormányt tárgyalási mozgásterének jelentős részétől.

Johnson egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a törvény ellenére továbbra is lehetséges-e a megállapodás nélküli brexit október 31-én.

Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen módon tudná megkerülni a rendezetlen kilépést tiltó törvényt. Úgy fogalmazott: a brit kormány szándéka a megállapodás elérése az EU-val, erre van is jó esély, és ennek alapján nincs értelme "elméleti forgatókönyvekről" beszélni.

A brit sajtóban rendre felmerülő találgatások egyike szerint

Boris Johnson taktikai meggondolásokból lemondhat,

másra - jó eséllyel a jelenlegi ellenzék soraiból választandó miniszterelnökre - hagyva a brexit halasztásának kezdeményezését, abban a reményben, hogy az utána kiírandó előrehozott választásokon erőteljes Brexit-párti kampánnyal többséget szerezhet a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak.

Johnson azonban a vasárnapi BBC-interjúban

határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e ilyen tervei.

Kijelentette: azt vállalta, hogy a pártot és az országot átvezeti a jelenlegi nehéz időszakon, és az ő felelőssége, hogy ezt meg is tegye.

A sajtó találgatásai között szerepel egy olyan forgatókönyv is, amely szerint Johnson a törvénynek megfelelően kezdeményezné a brexit halasztását, de arra kérné az uniós országok vezetőit, hogy e kérést vétózzák meg.

A brit kormányfő a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában

kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy folytatott-e erről tárgyalásokat más uniós vezetőkkel, köztük esetleg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Johnson úgy fogalmazott: "rendkívül érdekes, de egyben kényes" tárgyalásokat folytat az EU-val, és nem kívánja részletezni, hogy e tárgyalásokról milyen megbeszéléseket folytat a tagországok vezetőivel.

Hozzátette ugyanakkor: egyértelmű, hogy a többi EU-tagország sem szeretné a brexit-folyamat további elhúzódását, és azt sem, hogy Nagy-Britannia "kellemetlen, lázongó, bizonytalan helyzetű, együttműködésre kevéssé hajlamos" tagországként maradjon az EU-ban.

A brexit halasztásának kérdésében valószínűleg az uniós tagországok is megosztottak, de erőteljes az a nézet az EU-n belül, hogy most már ideje lenne továbblépni

- mondta a brit miniszterelnök.

Johnson ugyancsak kitért a válaszadás elől arra a kérdésre, hogy bocsánatot kért-e II. Erzsébet királynőtől, miután a brit legfelsőbb bíróság törvénysértőnek ítélte a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott döntést.

A brit kormányfő a hónap elején kezdeményezte az uralkodónál a jelenlegi ülésszak lezárását, ám a legfőbb brit fellebbviteli fórum által a héten egyhangúlag meghozott végzés szerint a királynőnek a parlamenti évad berekesztéséről adott miniszterelnöki útmutatás törvénysértő, és így jogi hatály nélküli.

A legfelsőbb bíróság álláspontja szerint ugyanis a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában a Brexit-határidő közeledte miatti kritikus helyzetben.

Az alsóház már a végzés másnapján ismét összeült.

A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének keddi kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót és elnézést kért tőle.

A vasárnapi BBC-interjúban Johnson az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy a brit politikai konvencióknak megfelelően nem adhat nyilvánosan felvilágosítást a királynővel folytatott megbeszéléseiről.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×