Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntető a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt éves kongresszusán Brightonban 2019. szeptember 22-én, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit mindenáron – továbbra is ez Boris Johnson célja

A brit miniszterlenök pártja éves konferenciája előtt beszélt erről, arról azonban nem szólt, hogyan kerülné ki a szabályozatlan brit EU-kilépést tiltó törvényt. Közben tagadta azt is, hogy uszító nyelvezetet használt volna.

"Akkor sem mondok le, ha nem sikerült alkut kötni az Európai Unióval a kilépésről" - ezt mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap, miközben hangsúlyozta, hogy pártja október 31-én meg tudja valósítani a brexitet.

Johnson barátnőjével az oldalán érkezett a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri konferenciájára.

Az október 31-i kilépésre a miniszterelnöknek jelenleg a törvény szerint csak egy lehetősége van:

ha megállapodik az Európai Unióval és az alkut elfogadtatja a brit parlamenttel.

Ha az október 17-18-i EU-csúcsig ez nem sikerül neki, akkor a kilépési határidő kitolását kell kérnie az uniós tagállamoktól.

Az alku nélküli, szabályozatlan brexitet a Boris Johnson által "fegyverletételi törvénynek" nevezett és a korábban említett jogszabály tiltja. A miniszterelnök azonban megjegyzéseiben arra utal, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatj. Azt azonban, hogy ezt miképpen tenné meg, nem mondta el, így

a vállalkozások és a brit polgárok is bizonytalanságban várják október végét.

Közben Johnson múlt heti parlamenti megjegyzései továbbra is vihart kavarnak – például az a mondata, miszerint csak „humbug”, amikor ellenzéki képviselők arra panaszkodnak, hogy fenyegető üzeneteket kapnak a kormányfő retorikája miatt.

Johnson egy tévéinterjúban azzal védekezett, hogy nem a képviselők biztonságérzetét állította be jelentéktelennek, hanem jelezni akarta: abszurd, hogy nem hívhatja „fegyverletételi törvénynek” a kemény brexitet tiltó jogszabályt. Szerinte félreértésről van szó, ami miatt bocsánatot kért.

A tory párt közben masszív angliai kórházfejlesztési projekteket jelentett be a jövő évtizedre, mintegy bizonyítandó a brexitkampány idején elhangzott állítást, hogy a brüsszeli kasszába befizetett összeget inkább az egészségügyre kell fordítani.

A konzervatívok ezzel az ígérettel az előrehozott választásokra kacsintgatnak. Bár 2022-ig nem esedékes a parlamenti választás,

kommentátorok szerint még karácsony előtt előrehozott választások jöhetnek.

A felmérésekben egyelőre a toryk vezetnek, 12 százalékkal előzik meg a fő ellenzéki erőt, a Munkáspártot.

A brexit kapcsán Johnson továbbra is állítja, hogy tető alá hozható egy új egyezmény az Európai Unióval, amelynek szerinte nem érdeke a britek benntartása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×