Infostart.hu
eur:
389.14
usd:
335.64
bux:
124360.84
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntető a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt éves kongresszusán Brightonban 2019. szeptember 22-én, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit mindenáron – továbbra is ez Boris Johnson célja

A brit miniszterlenök pártja éves konferenciája előtt beszélt erről, arról azonban nem szólt, hogyan kerülné ki a szabályozatlan brit EU-kilépést tiltó törvényt. Közben tagadta azt is, hogy uszító nyelvezetet használt volna.

"Akkor sem mondok le, ha nem sikerült alkut kötni az Európai Unióval a kilépésről" - ezt mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap, miközben hangsúlyozta, hogy pártja október 31-én meg tudja valósítani a brexitet.

Johnson barátnőjével az oldalán érkezett a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri konferenciájára.

Az október 31-i kilépésre a miniszterelnöknek jelenleg a törvény szerint csak egy lehetősége van:

ha megállapodik az Európai Unióval és az alkut elfogadtatja a brit parlamenttel.

Ha az október 17-18-i EU-csúcsig ez nem sikerül neki, akkor a kilépési határidő kitolását kell kérnie az uniós tagállamoktól.

Az alku nélküli, szabályozatlan brexitet a Boris Johnson által "fegyverletételi törvénynek" nevezett és a korábban említett jogszabály tiltja. A miniszterelnök azonban megjegyzéseiben arra utal, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatj. Azt azonban, hogy ezt miképpen tenné meg, nem mondta el, így

a vállalkozások és a brit polgárok is bizonytalanságban várják október végét.

Közben Johnson múlt heti parlamenti megjegyzései továbbra is vihart kavarnak – például az a mondata, miszerint csak „humbug”, amikor ellenzéki képviselők arra panaszkodnak, hogy fenyegető üzeneteket kapnak a kormányfő retorikája miatt.

Johnson egy tévéinterjúban azzal védekezett, hogy nem a képviselők biztonságérzetét állította be jelentéktelennek, hanem jelezni akarta: abszurd, hogy nem hívhatja „fegyverletételi törvénynek” a kemény brexitet tiltó jogszabályt. Szerinte félreértésről van szó, ami miatt bocsánatot kért.

A tory párt közben masszív angliai kórházfejlesztési projekteket jelentett be a jövő évtizedre, mintegy bizonyítandó a brexitkampány idején elhangzott állítást, hogy a brüsszeli kasszába befizetett összeget inkább az egészségügyre kell fordítani.

A konzervatívok ezzel az ígérettel az előrehozott választásokra kacsintgatnak. Bár 2022-ig nem esedékes a parlamenti választás,

kommentátorok szerint még karácsony előtt előrehozott választások jöhetnek.

A felmérésekben egyelőre a toryk vezetnek, 12 százalékkal előzik meg a fő ellenzéki erőt, a Munkáspártot.

A brexit kapcsán Johnson továbbra is állítja, hogy tető alá hozható egy új egyezmény az Európai Unióval, amelynek szerinte nem érdeke a britek benntartása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Értesüléseink szerint nem az OTP  az egyetlen szereplő a hazai bankszektorban, amelynél napirendre került idén a költségek visszafogása, akár az alkalmazotti létszám csökkentése árán is. Ennek hátterében egyértelmű folyamatok állnak: a magas kamatkörnyezet pozitív hatásainak fokozatos kifutásával, valamint az erősödő költségnyomás miatt romlani kezdtek a szektor – és több hitelintézet – költséghatékonysági mutatói. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a bankszektor foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van. A profitcélok teljesítése érdekében ismét előtérbe került a szigorú költségkontroll - 12 ábrán mutatjuk a helyzetet. A témával a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×