eur:
411.28
usd:
393.08
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntető a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt éves kongresszusán Brightonban 2019. szeptember 22-én, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit mindenáron – továbbra is ez Boris Johnson célja

A brit miniszterlenök pártja éves konferenciája előtt beszélt erről, arról azonban nem szólt, hogyan kerülné ki a szabályozatlan brit EU-kilépést tiltó törvényt. Közben tagadta azt is, hogy uszító nyelvezetet használt volna.

"Akkor sem mondok le, ha nem sikerült alkut kötni az Európai Unióval a kilépésről" - ezt mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap, miközben hangsúlyozta, hogy pártja október 31-én meg tudja valósítani a brexitet.

Johnson barátnőjével az oldalán érkezett a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri konferenciájára.

Az október 31-i kilépésre a miniszterelnöknek jelenleg a törvény szerint csak egy lehetősége van:

ha megállapodik az Európai Unióval és az alkut elfogadtatja a brit parlamenttel.

Ha az október 17-18-i EU-csúcsig ez nem sikerül neki, akkor a kilépési határidő kitolását kell kérnie az uniós tagállamoktól.

Az alku nélküli, szabályozatlan brexitet a Boris Johnson által "fegyverletételi törvénynek" nevezett és a korábban említett jogszabály tiltja. A miniszterelnök azonban megjegyzéseiben arra utal, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatj. Azt azonban, hogy ezt miképpen tenné meg, nem mondta el, így

a vállalkozások és a brit polgárok is bizonytalanságban várják október végét.

Közben Johnson múlt heti parlamenti megjegyzései továbbra is vihart kavarnak – például az a mondata, miszerint csak „humbug”, amikor ellenzéki képviselők arra panaszkodnak, hogy fenyegető üzeneteket kapnak a kormányfő retorikája miatt.

Johnson egy tévéinterjúban azzal védekezett, hogy nem a képviselők biztonságérzetét állította be jelentéktelennek, hanem jelezni akarta: abszurd, hogy nem hívhatja „fegyverletételi törvénynek” a kemény brexitet tiltó jogszabályt. Szerinte félreértésről van szó, ami miatt bocsánatot kért.

A tory párt közben masszív angliai kórházfejlesztési projekteket jelentett be a jövő évtizedre, mintegy bizonyítandó a brexitkampány idején elhangzott állítást, hogy a brüsszeli kasszába befizetett összeget inkább az egészségügyre kell fordítani.

A konzervatívok ezzel az ígérettel az előrehozott választásokra kacsintgatnak. Bár 2022-ig nem esedékes a parlamenti választás,

kommentátorok szerint még karácsony előtt előrehozott választások jöhetnek.

A felmérésekben egyelőre a toryk vezetnek, 12 százalékkal előzik meg a fő ellenzéki erőt, a Munkáspártot.

A brexit kapcsán Johnson továbbra is állítja, hogy tető alá hozható egy új egyezmény az Európai Unióval, amelynek szerinte nem érdeke a britek benntartása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×