A német iparnak becslések szerint évente legalább 25 milliárd euró veszteséget jelent az akut szakemberhiány. A gazdasági élet vezetői már az elmúlt években is ostromolták a kormányt, hogy mielőbb oldja fel az új uniós országokra kimondott munkavállalási megkötéseket, de ezt Berlinben elutasították.

Azonban a hiányon a derogáció megszüntetése nem sokat változtatott, mert kevesen érkeztek a 2004-en csatlakozott uniós államokból. A munkaügyi miniszter elmondta, hogy az üzemek negyede lámpással keres jól képzett alkalmazottakat.

A helyzet enyhítése érdekében a berlini kormány szélesre tárja a kapukat, ami az elhelyezkedési feltételek könnyítésében nyilvánul meg. Eddig ugyanis az Európai Unión kívüli területekről jelentkezők csak akkor kaptak munkavállalási és ezzel járó letelepedési engedélyt, ha a számukra kínált állással évente legalább 66 ezer euró fizetés járt. Most ezt az összeget 40 ezerre akarják levinni, ami ellen viszont a szakszervezetek - éhbért emlegetve - máris tiltakoznak.

Kiváltképpen a kétkezi szakmákkal rendelkezők iránt óriási a kereslet, de egyre nagyobb igény nyilvánul meg a németül is jól beszélő mérnökök és orvosok iránt is. Az egyik legnagyobb felvevő piacot az autóipar jelenti, ugyanis a német márkák iránti nemzetközi kereslet annyira felszökött, hogy a gyárak képtelenek eleget tenni az igényeknek, így nem egyszer akár fél évig is kell várni a megrendelt kocsi leszállítására, holott a cégek teljes kapacitással dolgoznak, és még már mindenütt lerövidítették a cégek korábban legalább háromhetes nyári üzemszünetét, amikor a termelés teljesen leállt és az alkalmazottakat szabadságra küldték.