Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.38
bux:
132633.84
2026. április 29. szerda Péter
Olajszállító tartályhajók és teherhajók sorakoznak a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötõ Hormuzi-szorosban az egyesült arab emírségekbeli Hor Fakkánból nézve 2026. március 11-én. Március elején Irán válaszul a február 28. óta tartó izraeli–amerikai katonai akciókra lezárta a nemzetközi kõolajkereskedelem egyik legfontosabb útvonalát, a Hormuzi-szorost, ami fennakadásokat okoz a globális kereskedelemben, késlelteti hajóforgalmat, növeli a szállítási költségeket, és bizonytalanságot kelt a világpiacon.
Nyitókép: MTI/AP/Altaf Qadri

Nemzetközi Energiaügynökség: a történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..

A párizsi székhelyű, nem kormányzati szervezetet épp 1974-ben, az akkori nagy olajválság nyomán hozták létre. A főként a nyugati szövetségbe tartozó, de fontos ázsiai és néhány afrikai taggal rendelkező csoportot sokszor vádolják elfogultsággal: hol a fosszilis anyagok lobbicsoportjának, hol pedig éppenséggel a „nettó zéró” zöld célt erőltető nyugati szervezetnek tartják a harmadik világban.

Miközben a világ olajszállítása és a tagállam Kína ellátása szempontjából döntő fontosságú Hormuzi-szorosban Irán a hírek szerint aknákat telepít és már hat tankhajót ért találat, az ügynökség közölte, hogy történelmi olajválság fenyeget, miután ennyire vészesen még soha nem akasztotta meg az olajpiacokat egy konfliktus.

Az elérhető globális készlet márciusban napi 8 millió hordóval esett vissza, mivel egy sor, exportra termelő finomító- és földgázfeldolgozó-üzem állt le.

A vészjósló figyelmeztetés előtt egy nappal a szervezet eddig példátlan méretű stratégiai olajtartalékot, 400 millió hordót szabadított fel, hogy elejét vegye az árak elszabadulásának.

A piac azonban nem úgy válaszolt, ahogy remélték, az árak a bejelentés után is megugrottak.

A JPMorgan bank elemzése szerint bármely olajtartalék felszabadítása csak lélegzetvételnyi időt adhat, ha egyáltalán ad. A fő baj továbbra is a Hormuzi-szoros lezárása – idézi az anyagot a Business Insider. A szoroson halad át a világ olajforgalmának 20 százaléka.

A helyzet nyomán az Egyesült Államokban – a forgalom fenntartása céljából –

a Trump-kormányzat kénytelen volt felfüggeszteni azt a törvényt, amellyel a kínai hajózási és hajóépítő cégeket akarta visszaszorítani.

Az úgynevezett Jones-törvény előírja, hogy az amerikai kikötők közötti áruszállítást kizárólag az Egyesült Államokban épült, amerikai tulajdonú és személyzetű hajókkal szabad végezni, a többiektől pedig büntetéssel felérő összeget hajtanak be.

A Nemzetközi Energiaügynökség maga is elismerte, hogy a stratégiai tartalék felszabadítása csak ideiglenesen könnyíthetett volna a helyzeten: „az olaj- és gázpiacokra és a gazdaságra gyakorolt hatás nem a katonai támadások intenzitásától és az eszközökben okozott kártól, hanem attól függ majd, hogy meddig akadályozzák a Hormuzi-szoroson át folyó szállításokat” – közölték.

Irán új legfőbb vallási vezetője, Modzstaba Hamenei ajatollah viszont csütörtökön épp az útvonal további lezárásával és új frontok megnyitásával fenyegetőzött. A néhai vezetőt, az idősebb Hamenei ajatollahot megölő támadásban fia felesége és egyik gyereke is meghalt. Egyes nem igazolható állítások szerint maga az új vezető is megsebesült és valójában kómában van, mivel üzenetét a nevében olvasták fel az iráni tévében.

Az Iráni Forradalmi Gárda pedig azzal fenyegetőzött, hogy „lángra lobbantja” a térség olaj- és földgáz infrastruktúráját, ha újra támadás éri az iráni energialétesítményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×