Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
A person holding money in front of a computer screen. Money and finances. Stock charts office screens. Euro currency banknote.
Nyitókép: Unsplash

Európa legnagyobb gazdaságai kényszerpályára küldhetik a kisebb tagállamokat

A tőkepiaci unió létrejöttét érdekes módon pont az egyik leggazdagabb tagállam, Luxemburg akadályozta meg korábban. Ha a legnagyobb európai országok mégis létrehozzák, a többi tagállamnak nemigen lesz más választása, mint csatlakozni vagy tudomásul venni a tőzsdéjük elapadását.

Az Európai Unió hat legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország – közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a nagy tőzsdék és más kritikus pénzügyi szereplők felügyeletét emeljék uniós szintre. A kezdeményezés a tőkepiaci unió régóta húzódó tervének felélesztését célozza – írja a Financial Times híradása nyomán a Portfolio.

Amennyiben az E6-ként is ismert tagállamok megvalósítják a tervüket, a kisebb országok nem tehetnek mást, mint belépnek a tőkepiaci unióba, vagy kiszáradnak a tőzsdéik – teszik hozzá.

A tőkepiaci unió tervét még 2014-ben hirdette meg programjában az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker, melynek lényege a tagállami tőzsdék és értékpapírpiacok egységes platformba integrálása, amely lebontja a határok közötti jogi gátakat.

Ezáltal a befektetések akadálytalanul áramolhatnak a megtakarítóktól a vállalkozásokhoz, hatalmas mennyiségű tőkét mozgósítva az egész EU gazdaságában, a becslések szerint ez évente 500-1200 milliárd eurónyi többletlikviditást jelenthetne az unión belül.

Az elmúlt több mint egy évtizedben a projekt azonban többször megrekedt, ráadásul nem a rendszeres vétózásáról ismert országok – Magyarország, Ausztria, Hollandia és Málta vagy az azóta már az EU-ból kilépett Egyesült Királyság – akadályozták meg, hanem az a Luxemburg, amelyet uniós pályafutása előtt Juncker vezetett. Rendre a kis, adóparadicsomként, befektetői menedékként ismert kis ország akadályozta meg az integrációtól, attól tartva, hogy a tőke kiáramlik a gazdaságából és bankrendszeréből.

Most viszont az EU hat legnagyobb gazdasága megelégelte, hogy az uniós versenyképességi szempontból kardinális tőkepiaci unió csak egy szép álom maradjon, ezért Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország akár a maradék 21 tagállam nélkül kapcsolná össze a piacait.

Az úgynevezett E6-ok levelükben amellett érvelnek, hogy a mélyebb és integráltabb tőkepiacok erősítenék Európa növekedési potenciálját, valamint gazdasági szuverenitását. A most az Európai Bizottságot levélben felszólító országok miniszterei a felügyeleten túl további intézkedéseket is javasolnak. Ezek közé tartozik például a tőzsdei bevezetés szabályainak egyszerűsítése. A hat ország számos kérdésben – mint például a közös adósságkibocsátás vagy az egységes betétbiztosítási rendszer ügyében – továbbra sem ért egyet – írják, hozzátéve, hogy a tagállamok abban viszont bíznak, hogy ha előbb egymás között találnak közös nevezőt, akkor könnyebben elérhető lesz az uniós jogalkotáshoz szükséges többség.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a nagy, határokon átnyúló tevékenységet folytató tőzsdék, központi elszámolóházak, értéktárak és kriptotőzsdék felügyeletét a párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatósághoz (ESMA) kellene telepíteni. Ez az úgynevezett megtakarítási és befektetési unió központi eleme. A kezdeményezés célja, hogy az európai megtakarítások ezermilliárdjait termelő beruházásokba csatornázzák. Brüsszel érvelése szerint a központosított felügyelet biztosítaná az uniós szabályok egységes alkalmazását, és egyúttal ösztönözné a rendkívül szétaprózott piac konszolidációját.

Az E6-ok 2026 nyaráig szeretnének megállapodásra jutni a tagállamok között, ami rendkívül ambiciózus menetrend figyelembe véve, hogy tizenkét éve nagyjából sehova nem jutottak el eddig a tárgyalásokkal.

Gilles Roth luxemburgi pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán egyértelműen kijelentette, hogy az ESMA központosított felügyeleti hatósággá alakítása nem szolgálná a kitűzött célokat.

Simon Harris ír pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szintén elutasította az ESMA kizárólagos felügyeleti jogkörét, bár ő némileg árnyaltabb álláspontot képvisel. Szerinte a közvetlen felügyeletet továbbra is a nemzeti hatóságoknál kell hagyni, miközben az uniós szerv koordinációs és végrehajtási szerepét valóban erősíteni lehetne. A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges, ami legalább tizenöt tagállam támogatását jelenti, amelyek együttesen az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×