Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A person holding money in front of a computer screen. Money and finances. Stock charts office screens. Euro currency banknote.
Nyitókép: Unsplash

Európa legnagyobb gazdaságai kényszerpályára küldhetik a kisebb tagállamokat

A tőkepiaci unió létrejöttét érdekes módon pont az egyik leggazdagabb tagállam, Luxemburg akadályozta meg korábban. Ha a legnagyobb európai országok mégis létrehozzák, a többi tagállamnak nemigen lesz más választása, mint csatlakozni vagy tudomásul venni a tőzsdéjük elapadását.

Az Európai Unió hat legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország – közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a nagy tőzsdék és más kritikus pénzügyi szereplők felügyeletét emeljék uniós szintre. A kezdeményezés a tőkepiaci unió régóta húzódó tervének felélesztését célozza – írja a Financial Times híradása nyomán a Portfolio.

Amennyiben az E6-ként is ismert tagállamok megvalósítják a tervüket, a kisebb országok nem tehetnek mást, mint belépnek a tőkepiaci unióba, vagy kiszáradnak a tőzsdéik – teszik hozzá.

A tőkepiaci unió tervét még 2014-ben hirdette meg programjában az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker, melynek lényege a tagállami tőzsdék és értékpapírpiacok egységes platformba integrálása, amely lebontja a határok közötti jogi gátakat.

Ezáltal a befektetések akadálytalanul áramolhatnak a megtakarítóktól a vállalkozásokhoz, hatalmas mennyiségű tőkét mozgósítva az egész EU gazdaságában, a becslések szerint ez évente 500-1200 milliárd eurónyi többletlikviditást jelenthetne az unión belül.

Az elmúlt több mint egy évtizedben a projekt azonban többször megrekedt, ráadásul nem a rendszeres vétózásáról ismert országok – Magyarország, Ausztria, Hollandia és Málta vagy az azóta már az EU-ból kilépett Egyesült Királyság – akadályozták meg, hanem az a Luxemburg, amelyet uniós pályafutása előtt Juncker vezetett. Rendre a kis, adóparadicsomként, befektetői menedékként ismert kis ország akadályozta meg az integrációtól, attól tartva, hogy a tőke kiáramlik a gazdaságából és bankrendszeréből.

Most viszont az EU hat legnagyobb gazdasága megelégelte, hogy az uniós versenyképességi szempontból kardinális tőkepiaci unió csak egy szép álom maradjon, ezért Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország akár a maradék 21 tagállam nélkül kapcsolná össze a piacait.

Az úgynevezett E6-ok levelükben amellett érvelnek, hogy a mélyebb és integráltabb tőkepiacok erősítenék Európa növekedési potenciálját, valamint gazdasági szuverenitását. A most az Európai Bizottságot levélben felszólító országok miniszterei a felügyeleten túl további intézkedéseket is javasolnak. Ezek közé tartozik például a tőzsdei bevezetés szabályainak egyszerűsítése. A hat ország számos kérdésben – mint például a közös adósságkibocsátás vagy az egységes betétbiztosítási rendszer ügyében – továbbra sem ért egyet – írják, hozzátéve, hogy a tagállamok abban viszont bíznak, hogy ha előbb egymás között találnak közös nevezőt, akkor könnyebben elérhető lesz az uniós jogalkotáshoz szükséges többség.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a nagy, határokon átnyúló tevékenységet folytató tőzsdék, központi elszámolóházak, értéktárak és kriptotőzsdék felügyeletét a párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatósághoz (ESMA) kellene telepíteni. Ez az úgynevezett megtakarítási és befektetési unió központi eleme. A kezdeményezés célja, hogy az európai megtakarítások ezermilliárdjait termelő beruházásokba csatornázzák. Brüsszel érvelése szerint a központosított felügyelet biztosítaná az uniós szabályok egységes alkalmazását, és egyúttal ösztönözné a rendkívül szétaprózott piac konszolidációját.

Az E6-ok 2026 nyaráig szeretnének megállapodásra jutni a tagállamok között, ami rendkívül ambiciózus menetrend figyelembe véve, hogy tizenkét éve nagyjából sehova nem jutottak el eddig a tárgyalásokkal.

Gilles Roth luxemburgi pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán egyértelműen kijelentette, hogy az ESMA központosított felügyeleti hatósággá alakítása nem szolgálná a kitűzött célokat.

Simon Harris ír pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szintén elutasította az ESMA kizárólagos felügyeleti jogkörét, bár ő némileg árnyaltabb álláspontot képvisel. Szerinte a közvetlen felügyeletet továbbra is a nemzeti hatóságoknál kell hagyni, miközben az uniós szerv koordinációs és végrehajtási szerepét valóban erősíteni lehetne. A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges, ami legalább tizenöt tagállam támogatását jelenti, amelyek együttesen az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×