A kormány március 9-én jelentette be, és éjféltől életbe is léptette a védett üzemanyagárak rendszerét, amely a benzin és a gázolaj esetében alkalmaz állami ármaximalizálást (a benzin ára 595, a gázolajé pedig 615 forintnál nem lehet több a magyar autósok számára) a nemzetközi olajpiacról a magyarra begyűrüző drágulás mérséklésére. A szabályozás kizárólag a magyar rendszámmal és magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre vonatkozik, de első körben nem tartalmazta a kedvezményezettek között a Volán járműveit, ahogy a budapesti tömegközlekedésben részt vevő buszokat sem, amiatt, hogy ezek telephelyekről tankolják az üzemanyagot, nem a benzinkutakon. Erre reagált úgy Karácsony Gergely főpolgármester, hogy ha kell, akkor beállnak a BKV-buszokkal a Mol-kutakra, illetve hogy 1,5 milliárddal kerülhet többe idén megtankolni a budapesti buszokat.

Egyebek mellett ezt a hiányosságot pótolta a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyben szereplő rendelet, amelynek szövege szerint

a telephelyi fogadóhelyre (elsősorban üzemi üzemanyagtöltő állomás) történő kiszállítással megvalósuló értékesítése során is a védett árat kell alkalmazni,

és itt nem is kell kitenni a tájékoztató papírokat, ahogy a rendszám és a forgalmi ellenőrzése sem szükséges. Mindez pedig a tömegközlekedési járműveken kívül a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben szokásos módon történő utántöltésére is vonatkozik.

Pontosították, hogy mi számít magyar járműnek, előfordulhat ugyanis, hogy annak nincs rendszáma.

„Amennyiben a járműnek rendszáma nincs, de az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője a járműhöz kapcsolódó okirat segítségével, a tőle elvárható gondossággal meggyőződik a jármű magyar honosságáról, az üzemanyagot védett áras termékként kell értékesíteni” – szól a szabályozás.

Súlyos büntetést szab meg a friss kiegészítés arra az esetre, ha felszabadított biztonsági kőolajtermék készletre jogosult tag és annak viszonteladója a felszabadított készletet az ország területéről kivinné. Ezt a rendelkezés megtiltja, ahogy azt is, hogy oly módon értékesítsék az ilyen üzemanyagot, amely annak Magyarország területéről történő kivitelét eredményezi.

„Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a rendőrség e tilalom megtartásának ellenőrzése során megállapítja a jogsértést, 100 000 000 forinttól 5 000 000 000 forintig, de legalább a jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosáig terjedő bírságot szab ki.

A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.”

Úgy tűnik, volt igény arra is, hogy meghatározzák, mi az üzemanyagtartály, amibe a védett áras tankolást végre lehet hajtani. „E rendelet alkalmazásában a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyagellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel.”