Habár a múlt hét végén, illetve a hét elején sokéves csúcsokat lehetett tapasztalni az olaj-, üzemanyag- és földgázpiacokon, és az árak némileg konszolidálódtak, a várakozások alapján nem érdemes abban bízni, hogy hamarosan visszaáll az iráni háború kitörése előtti relatív olcsóság – írja a Portfolio.

Ráadásul a Nemzetközi Energiaügynökség döntése a stratégiai olajtartalékok felszabadításáról – ahogy arról az Infostart is beszámolt – sem akadályozta meg az újabb áremelkedést.

A piac a világtörténelem egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkjával szembesül, miután a Hormuzi-szoros lezárása miatt napi közel 20 millió hordónyi olajkínálat esett ki.

Az említett tengerszoroson át közlekedik a globális olajszállítás mintegy ötöde, így a forgalom leállásának azonnali és drasztikus hatása volt. A kieső mennyiség nagysága nagyjából megegyezik az elmúlt évtizedek olajválságainak együttes hatásával – teszik hozzá.

A háború miatti drágulás az üzemanyagok és a villamos energia árában is jelentkezik, vagyis közvetve az autózás és szállítás költségeit – ezáltal pedig az inflációt - is emeli; ugyanakkor e hatás tartóssága még kérdéses, mértéke pedig a helyi adottságoktól, szabályozástól, intézkedésektől függően regionálisan különbözhet, és a benzin, a dízel, illetve az áram árának esetében eltérő mértékű lehet.

A háború kitörése előtt a benzin átlagos ára 567 forint, a dízelé pedig 589 forint volt Magyarországon. Ezek keddig 595, illetve 649 forintra emelkedhettek, vagyis

a benzin ára 28, míg gázolajé 60 forinttal emelkedett kicsivel több, mint egy hét alatt.

A kormány ugyan bevezetette az üzemanyag-árstopot, a benzin árát 595, míg a gázolajét 615 forintban maximalizálva, ez viszont még mindig közel 5 százalékos drágulást jelent rövid idő alatt.

Az üzemanyagokon túl az árampiac is komoly pofont kapott, ugyanis a gázár korrelál az olajárral, és bár a földgázalapú áramtermelés aránya nem túl nagy, sőt csökken, ám a gáz szerepe továbbra is fontos és még mindig meghatározó az árampiaci árak tekintetében.

A gáz áramárakban betöltött meghatározó szerepe hatására az áremelkedés a villamosenergia-piaci jegyzéseket is feljebb húzta.

A nyilvánosan elérhető autótöltők árazása egyelőre még nem követi le az azonnali árampiac történéseit, de a konfliktus elhúzódásával erre is sor kerülhet.

A magyar elektromos autók nagyon nagy részét, mintegy 90 százalékát pedig otthon, hatóságilag korlátozott áron (vagy munkahelyen, magánterületen) töltik, jellemzően jóval a publikus töltésnél jóval kisebb költségen). Különösen igaz ez, ha a töltés közvetlenül a saját napelemes rendszerről történik, tehát az elektromos autók birtoklásának gazdaságossága egyelőre tovább javul a belsőégésű motorral felszerelt versenytársaikkal szemben.

Viszont bizonyos tanulmányok szerint a benzinárak nagyobb hatással lehetnek az elektromos járművek iránti keresletre, mint az áramárak.

Az olajválságok már az 1970-es évektől rendre lendületet adtak az elektrifikációnak, igaz, ez a korábbian inkább csak az autógyártók modellfejlesztéseit befolyásolta, a villanyautók terjedését - a technológia érettségének hiányában - nem idézte elő. Azonban 2022-ben, Ukrajna Oroszország általi megtámadását követően az olajárak már jelentős motivációt jelentettek sok fogyasztónak az elektromos járművekre való áttérésben – írja a lap.

A pozitív piaci korrekció fényében ugyan csökkenni látszik annak esélye, hogy az iráni konfliktus által kiváltott új olajválság a valaha volt legrosszabb lesz, de elemzői várakozások szerint így is világszerte új lendületet adhat az elektromosautó-értékesítéseknek.