A kerecsensólyom az egyik legritkább, legértékesebb madarunk, egyben az Európai Unió egyik legértékesebbje is. Különlegessége, hogy a nagy ázsiai sztyeppeterületek őshonos madara, és azért van Magyarországon ez a faj, mert az ázsiai sztyeppék legnyugatibb, egybefüggő nyúlványa Magyarországon a Kárpát-medencében van.

Az 1980-as évek elejére majdnem kipusztult Magyarországról a kerecsensólyom, akkor egyes években akár a tíz párt sem ért el magyarországi állomány.

Ezzel szemben a több évtizedes célzott természetvédelmi munkának köszönhetően 2025-ben hazánkban 212-235 pár között alakult a kerecsensólyom-állomány, persze minden párról valószínűleg nem lehet tudomásunk, idén sikerült 212 fészkelő párt felderíteni, és statisztikai módszerek segítségével alakult ki a maximum 235 páros szám – számolt be az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

„Országosan egy évtizedes megtorpanás után immár a harmadik évben mutat növekedést a kerecsensólyom-állomány; sólyomról van szó, nem építenek fészket, más madárfajok fészkeit szokták elfoglalni, elsősorban az egerészölyvét, dolmányos varjúét, vetési varjúét, és az elmúlt évtizedekben a madártani egyesület munkatársai kidolgoztak egy speciális költőládát, és ezt a Mavir munkatársainak segítségével a nagyfeszültségű elektromos távvezeték-hálózat fém traverzeire helyezték ki. Napjainkra a magyarországi kerecsensólyom-állomány jóval több mint kétharmada már ezekben a biztonságos költőládákban fészkel” – mutatott rá arra, miért érzik magukat ezek a madarak egyre inkább biztonságban itt.

Ráadásul ezekre a helyekre nem tudnak fölmenni szőrmés fészekragadozók, a fészkek kirablása, ember általi kifosztása sem lehetséges.

Ökológiai tény, hogy a világra jött tojások egyedei az ivarérettség állapota előtt 70-90 százalékban elpusztulnak – bármely madárfajról legyen is szó –, ennek okait Orbán Zoltán szerint márpedig nagyon nehéz feltárni; de most uniós támogatással egy világviszonylatban is unikális program indult, műholdas jeladóval látnak el fiatal madarakat, így amikor azok elpusztulnak, a madarászok azonnal begyűjtik a tetemet, és jöhet a vizsgálódás; néhány éven belül olyan mennyiségű információ áll majd rendelkezésre, ami majd fényt derít a titokra, ami lehet akár olyan banális is, mint hogy egy rutintalan kerecsensólyom azt hiheti, hogy egy vakondtúráson állva már magaslaton van, biztonságban éjszakázhat, aztán mégsem, mert egy róka vagy egy sakál nem így gondolja. Az idei évben öt mintaterületen 47 madárra került jeladó, és két év alatt összesen már 69 példányról vannak információ.