Címke: orbán zoltán (44 cikk)

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Ne lepődjünk meg, ha a következő hetekben széncinegék jelennek meg a postaládánkban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ötleteket ad, hogy miképpen kezelhetjük az apró madarakat. Etetni semmiképpen nem szabad a fiókákat – hangsúlyozta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője.

Magyarország legnagyobb kígyója rászolgál a nevére, igen vehemensen védi magát. Azonban nem kell félni tőle, hiszen nem mérges kígyó, harapása ártalmatlan.

Érdemes körültekintően és óvatosan rendezgetni a kertekben és parkokban felhalmozott lombkupacokat, mert a sűrű avarban téli álmukat alvó sünök rejtőzhetnek – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán azt mondta az InfoRádióban, hogy az a legjobb megoldás, ha a leveleket a helyén hagyjuk, mert így a talaj sem veszít víz- és tápanyagtartalmából.

A vezetékek földbe süllyesztése kifizethetetlenül sokba kerülne, ezért a szakemberek más megoldásokat alkalmaznak – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A Hortobágy a világ legkedveltebb darugyülekező helye. Idén ráadásul több rekord is született, így közel 200 ezer darut figyeltek meg a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán hozzátette: az enyhe telek miatt már az áttelelés és a fészekrakás is egyre gyakoribb a Magyarországra érkező darvak körében.

Augusztusban a megszokotthoz képest feltűnően kevés madarat lehet látni.

A talált fiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre és nem szabad hazavinni őket – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A fészekelhagyást követő kát-három hét a legfontosabb időszak, a szülők ilyenkor tanítják meg a fiókáknak a túlélés módszereit.

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba – számolt be az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint az egész világon számon tartják természetvédelmi sikereinket.

2000-ről 2010-re mintegy felére esett vissza a hazai fecskeállomány. S bár az akkor indított kampánynak köszönhetően mostanra sikerült megállítani a csökkenő tendenciát, de a folyamatot visszafordítani nehéz – közölte az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán. A fecskék eltűnése az egészségünket is veszélyeztetheti, ezért az állomány megvédése mindannyiunk elemi érdeke.

A postaládába való költözés még visszafogott döntés ettől a madárfajtól.

A Kossuth-díjas író egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életútjáról Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszélgettünk.

A költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. Részletek a madártani egyesület szóvivőjétől.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője részletesen elmondta, miért indokolt és szükséges a kormorángyérítés, és azt is, hogyan és honnan kerülnek Magyarországra, miért maradnak egyáltalán itt, iszonyú nagy kárt okozva. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja szerint a kárókatonák minden évben négyezer tonna halat pusztítanak el, de hatékony gyérítésük szinte lehetetlen.

Vannak olyan fehér gólyák, amelyek Magyarországon töltik a telet. A Magyar Madártani Egyesület szóvivője szerint mindig vannak önjáró egyedek, akik az átlagtól eltérő módon viselkednek. Az itt telelő fehér gólyák miatt tehát nem kell aggódni, mert ez természetes az élővilágban.

Egyre több baglyot ütnek el az utakon, ugyanis a ragadozómadarak evolúciósan nem alkalmazkodtak az éjszakai járműforgalomhoz – mondta érdeklődésünkre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán szerint a legnagyobb problémát a nagyüzemi mezőgazdaság okozza, amely a rágcsálókat és a baglyokat az utak közvetlen közelébe szorította.

Sőt, még hónapokig nem. Ha valaki mégis a költési időszakban végzett nagyobb területű bokor- és fakivágásokkal találkozik, akkor értesítse a hatóságokat.

Épp a fővárosban figyelhetők meg legkevésbé ezek a különleges éjszakai állatok, de Magyarország majd' minden településén láthatók most néhány hétig. Orbán Zoltán (MME) mondta el érdeklődésünkre a legkülönlegesebb tudnivalókat a baglyok átteleléséről.

Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz – széleskörű szakmai egyeztetés céljából – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország a természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslattal kapcsolatban.