A cikk szerzői, akik az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumon belül a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, valamint a Közép-európai Egyetemen végezték a kutatásokat, olyan új módszert dolgoztak ki, ami helyi szinten is lehetővé tette a terjedési mintázatok vizsgálatát. Ez korábban az adatok korlátozott elérhetősége miatt nem volt lehetséges.
Az egyéni tudatos viselkedést vizsgálták. Mi a reakció az után, ha valaki megtudja, hogy olyan eseményen vett részt, amely után sokan megbetegedtek, felveszi-e például az érintett a maszkot vagy home office-ban marad?. Ódor Gergely kutatóprofesszor az InfoRádióban elmondta, ezekre a kérdésekre azért nagyon nehéz válaszolni, mert a járványhelyzetet csak nagyon pontatlanul lehet mérni.
Miért lankad a védekezési hajlandóság a legnagyobb veszély idején?
A tanulmány során tudatosságot tapasztaltak, ugyanakkor meglepő reakcióval is találkoztak, ami további vizsgálatokat motivált.
„Hosszú távú változásokat nehéz volt az adatból kimutatni, de azt tapasztaltuk az országosan reprezentatív kérdőívben, hogy a védekezésre hajlandóság a legnagyobb járványhullám alatt alábbhagyott Magyarországon” – magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy ennek egyik oka lehet a népességet érő túl sok inger, mert további változtatásokat már nem akartak meghozni. Közrejátszhatott az is, hogy akkor már az oltások is rendelkezésre álltak.
Ódor Gergely kitért arra is, hogy amikor egyszerre sok fertőződés történik, az úgynevezett szuperterjedési események után genetikai adatokból, mutációs mintázatokból kiderül, hogy tudatosak az emberek, és a továbbfertőződést meg lehet állítani.
„Azokban az országokban, ahol az intézkedések szigorúbbak voltak, ott hatékony volt az egyéni prevenciós viselkedés is”
– emelte ki a professzor.
Az eredmények több európai országban is igazolták az önkéntes prevenciós viselkedés hatásait, illetve az Egyesült Királyságban, Írországban a magyar kérdőívadatokban megfigyelt jelenségre engedtek következtetni.
Nemrég elindították a kérdőív 2.0-s változatát. Ebben azt szeretnék felmérni, hogy velünk maradt-e a védekezésben tapasztalható tudatosság, és egy új járvány felbukkanásakor hogyan reagálhat a lakosság.