Még a néhai Szovjetunióban, 1972-ben bocsátották fel a Kozmosz 482 jelű űrszondát, azzal a feladattal, hogy repüljön a Vénuszra és ott adatokat gyűjtsön a bolygóról. Csakhogy az automata űrjármű műszaki hiba miatt soha nem tudta elhagyni a Föld közvetlen környezetét. Több mint fél évszázada úgynevezett alacsony Föld körüli pályán kering, miközben a NASA szerint már legalább három darabra hullott.

A műhold mind alacsonyabbra ereszkedve várhatóan még ezen a héten belép sűrűbb légkörbe. Itt aztán a hatalmas súrlódás miatt valószínűleg el is ég. Legalábbis a legtöbb alkatrésze, viszont egy jokóra darabja biztosan túl fogja ezt élni a rendkívüli hőmérsékletet.

Ez ugyanis az egykori űrszonda leszálló egysége, amelynek ejtőernyővel kellett volna leereszkednie a Vénusz felszínére és onnan információkat sugározni a Földre.

Ennek megfelelően a nagyjából gömb alakú, egy méter átmérőjű és vagy fél tonna súlyú darabot úgy tervezték, hogy kibírja a bolygó felszínén uralkodó nagy nyomást és hőmérsékletet. Még abban se lehet reménykedni, hogy majd az ejtőernyőrendszer lassítani fogja a zuhanást, mert az a világűrben töltött több mint fél évszázad alatt biztosan tönkrement.

Csak remélni lehet, hogy ez a jókora, masszív golyó nem lakott területre zuhan, mert annak katasztrofális következményei lehetnének. Bár ennek meglehetősen kicsi a valószínűsége, hiszen a Föld felszínének 70 százalékát óceánok és tengerek borítják. „Több az esélye annak, hogy valaki megnyeri a lottó ötöst, mint, hogy eltalálja egy ilyen űrszemét” – mondta a BBC-nek Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség egyik vezető munkatársa.

Még ha kevés is, azért mégis megvan az eshetőség erre. Űreszközök maradványai már több alkalommal zuhantak a Föld felszínére, bár eddig nem okoztak semmilyen komolyabb pusztítást. 2022-ben a kínai Hosszú Menetelés-5B rakéta egyik gyorsítófokozata csak részben égett el és a roncs többi része az Indiai-óceánba hullott. Négy évvel korábban pedig az ugyancsak Kína által felbocsátott Mennyei Palota-1 jelzésű miniűrállomás tért vissza a légkörbe, darabjainak egy része túlélte zuhanást és végül a Csendes-óceán vizébe esett.

Még belegondolni is rossz mi lett volna, ha a feltüzesedett roncsok emberek lakta településre zuhannak.

A tudósok már egy ideje azt sürgetik, hogy a jövőben csak olyan mesterséges égitesteket lehessen felbocsátani, amelyek a feladatuk végeztével képesek irányított ereszkedést végrehajtani. Így követni lehetne a pályájukat és viszonylag pontosan meg tudnánk határozni, hogy hova hullanak majd a darabjaik. Ezzel szemben a május 10-re várható egykori szovjet űrszonda becsapódásának helye bárhol lehet az 51,7 hosszúság fok mentén. Márpedig ez az amerikai kontinens déli csücskétől a Londontól messze északig tartó hatalmas terült, ahol azért sok ember él.