A tajgán bekövetkező tüzek az erdőtüzek okozta globális széndioxid-szennyezés 10 százalékáért felelősek általában, egy friss tanulmány szerint azonban 2021-ben ez 23 százalékra emelkedett, mivel a szibériai és kanadai szélsőséges szárazság és hőhullámok hozzájárultak az intenzív tüzek kialakulásához.

"A tajga időzített szénbomba lehet, az erdőtüzekből fakadó kibocsátások közelmúltbeli növekedése miatt aggódok, hogy az óra ketyeg" – írta közleményben a tanulmány szerzője, Steven Davis, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem földrendszertudományi professzora - írja a CNN.

Új területeken égnek az erdők

Az érintett erdők Kanada, Oroszország és Alaszka hatalmas területeit borítják, a világ legnagyobb szárazföldi bioszféráját alkotják. A tanulmány szerint ezek az erdők széndioxid-sűrűk, az erdőtüzek által felégetett területegységenként 10-20-szor több, a bolygó felmelegedéséhez hozzájáruló széndioxid-szennyezést bocsátanak ki, mint más ökoszisztémák.

A tajga a Föld leggyorsabban felmelegedő biomjai közé tartozik, a melegebb és szárazabb évszakok hozzájárulnak az erdőtüzek gyakoribb előfordulásához területén.

Szibériában 2021-ben különösen súlyos erdőtüzek pusztítottak: közel 18 millió hektár orosz erdőt égettek le. Szvjatoszlav Kolesov felderítő pilóta abban az évben a CNN-nek azt mondta, hogy Jakutföldön a sűrű füst miatt lehetetlen volt repülni. Kolesov szerint bár itt mindig gyakran előfordultak tüzek, valami megváltozott az utóbbi években.

"Újabb tüzek jelentek meg Jakutföld északi részén, olyan helyeken, ahol korábban egyáltalán nem voltak tüzek" – mondta akkor.

Ördögi kör alakult ki

Az erdőtüzek nemcsak újabb és újabb területeken fordulnak elő, de egyre intenzívebbek és nagyobbak is, ez pedig a felmelegedés növekedésével várhatóan folytatódó tendencia. A magasabb hőmérséklet ösztönzi a növények növekedését, melyek aztán hőhullámok alatt kiszáradva növelik a tűz rizikóját.

"Veszélyes pozitív visszacsatolással állunk szemben

az éghajlat és az északi tüzek közt. A hőhullámok és aszályok valószínűleg gyakrabban fordulnak majd elő tajgán is, és a 2021-eshez hasonló szélsőséges erdőtüzek gyakorisága és intenzitása valószínűleg növekedni fog, a széndioxid-kibocsátás viszont további globális felmelegedéshez vezet" – mondta el a CNN-nek Bo Zheng, a tanulmány vezetője., a pekingi Tsinghua Egyetem adjunktusa.

Az őslakos népek szerepe nagy lehet

Jeff Wells, a National Audubon Society természetvédelmi szervezet a tajga természetvédelemért felelős alelnöke, aki nem vett részt a tanulmányban, elmondta, hogy

nem lepődött meg azon, hogy a tanulmány ilyen magas szintű szénszennyezést állapított meg a tajgán bekövetkező tüzek miatt, de a 2021-es adat így is sokkolóan magas.

Wells rámutatott arra is, hogy az őslakos közösségek fontos szerepet játszanak az erdők és a tőzegmezők védelmében.

"Itt az ideje, hogy a világ elismerje az őslakos népek és kormányaik vezető szerepét és tudását a tajga térségében, és világszerte a hagyományos területeik védelmében, különösen az erdőtüzek méretének és gyakoriságának növekedésével szemben" – mondta Wells.