Az emberiség a tömeges kihalás fegyverévé vált, és itt az ideje, hogy véget vessünk a természet elleni háborúnak – jelentette ki kedden Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

"Az ellenőrizetlen és egyenlőtlen gazdasági növekedés iránti határtalan étvágyunkkal az emberiség a tömeges kihalás fegyverévé vált" – szögezte le nyitóelőadásában a montréali tanácskozáson (COP15) ami szerinte esélyt teremthet arra, hogy megállítsák ezt a féktelen tobzódást.

A korábbi portugál miniszterelnök beszédében arra figyelmeztetett:

az emberiség nincs harmóniában a természettel, és ez öngyilkosságához vezethet.

Az eseményen felszólalt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, akinek beszédét tucatnyi helyi őslakos tiltakozó dobolása szakította félbe. Emellett egyesek olyan táblákat emeltek magasba, amelyen az "őslakosok kiirtása egyenlő a természet kiirtásával", valamint, "a biológiai sokféleség megmentése érdekében ne szálljátok meg földjeinket" feliratok szerepeltek. A váratlan közjáték szereplőit végül, taps mellett kikísérték a teremből. Az akcióról Twitter-bejegyzés is készült.

“Trudeau is a colonizer” - Indigenous land defenders interrupt Justin Trudeau’s opening remarks at #cop15 @APTNNews pic.twitter.com/RobAAwwQyW

— Emelia Fournier (@emelia_fournier) December 6, 2022

A COP15 előtt álló kihívások jelentősek: egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, a világ földterületeinek egyharmada súlyosan szennyezett, termőföldek tűnnek el, a szennyezés és az éghajlatváltozás pedig felgyorsítja az óceánok pusztulását.

Ráadásul a vegyi anyagok, a műanyagok és a légszennyezés megfojtják a földet, a vizet és a levegőt, míg a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő globális felmelegedés éghajlati káoszt okoz a hőhullámoktól és erdőtüzektől kezdve az aszályokon át az áradásokig.

December 7. és 19. között több mint 190 ország képviselői tesznek kísérletet arra, hogy tíz évre szóló paktumot kössenek a természet megvédéséért, hogy megakadályozza a hatodik tömeges kihalást. Az ökoszisztémák 2030-ig történő védelmére vonatkozó mintegy húsz célkitűzésről szóló tárgyalások kimenetele azonban továbbra is bizonytalan.

Bár a tudományos eredményekről alig van vita, az ENSZ biológiai sokféleség egyezményének (CBD) tagjai között (195 állam és az Európai Unió, de az Egyesült Államok nélkül, amely azonban befolyásos megfigyelő) még mindig sok a megoldatlan kérdés.

A mintegy húsz cél közül a 30x30-nak nevezett

kiemelt cél az, hogy 2030-ra a világ szárazföldjének és tengerének legalább harminc százaléka kerüljön legalább minimális jogi védelem alá.

Emellett foglalkozik majd a halászat és a mezőgazdaság káros támogatásával, az invazív fajok elleni küzdelemmel és a növényvédő szerek használatának csökkentésével.

Az intézkedések finanszírozásának kérdése azonban ismét akadályt jelenthet: a fejlődő országok olyan alap létrehozását követelik, mint amilyenről az éghajlatváltozással kapcsolatban is döntöttek. A kanadai miniszterelnökön kívül egyetlen állam- vagy kormányfőt sem várnak Montréalba, míg novemberben Egyiptomban több mint 110-en vettek részt az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén, a COP27 klímakonferencián.