A fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajójának megsemmisítése az ukránok első, igazán látványos sikere volt. Különösen azért, mert a Moszkva cirkáló elsődleges feladata éppen a flotta többi hajójának védelme lett volna az ellenséges légicsapásokkal szemben. Erre pont ezt a hajót sikerült – ha igaz az ukránok hadijelentése – két cirkálórakétával a tenger fenekére küldeni.
Az R-360 Neptun robotrepülőgép fejlesztése a Krím-félsziget 2014-es megszállását követően kezdődött, elsősorban azért, mert az ukrán haditengerészet korábbi, 4K51 Rubezs partvédelmi rendszerei jórészt az oroszok zsákmányai lettek. Az új fegyver fejlesztését a kijevi Lucs tervezőiroda irányította. A munkálatokban több más vállalat, köztük a Harkivi Repülőgépgyár, a Motor Szics és a Déli Gépgyár is részt vett. Bár az első próbalövészetet 2016. március 22-én hajtották végre, de csak négy évvel később kezdték meg a csapatok átfegyverzését a Neptunnal.
Az Ukrajna elleni inváziót követően néhány hónappal viszont harci körülmények között is kipróbálták. Valószínűleg két orosz hadihajó ellen is sikerrel vetették be a Neptunt. 2022. április 3-án az Admiral Essen fregattot rongálták meg súlyosan, majd tíz nappal később a Moszkva rakétás cirkálót találta el két R-360-as. A zászlóshajója annyira megsérült, hogy bár megpróbálták Szevasztopolba vontatni, de útközben felborult és elsüllyedt.
Már a fejlesztés kezdetén azt tervezték, hogy a fegyvernek, a tengeri mellett lesz szárazföldi és légi indítású variánsa is. Ezek közül a szárazföldit 2023 augusztusában megjelent információk szerint sikerrel használták is: bevetették a Krím-félszigeten lévő egyik orosz SZ–400-as légvédelmirakéta-rendszer ellen. Aztán 2025 márciusában Zelenszkij elnök bejelentette, hogy elkészült a Neptun legújabb változata, amivel ezer kilométerre lévő szárazföldi célokat lehet megsemmisíteni. Valószínűleg a – nem hivatalosan csak "Hosszú Neptunnak" nevezett – fegyverrel hajthatták végre az oroszországi Krasznodar régióban lévő olajfinomító elleni támadást – írja az Ukrainska Pravda című ukrán lap.
a possible test of the new Long Neptune missile, — Osintery
— Vegas (@vegasyx) March 15, 2025
On March 14, an oil refinery in Tuapse, Krasnodar Territory, was attacked. Initially, it was believed that the attack was carried out by a drone, but this version is now being questioned. pic.twitter.com/R68RRFizuU
Az ugyancsak ukrán Kyiv Independent ennek kapcsán részletesen beszámolt az új fegyverről. A portál megírja, hogy a hátul elhelyezett hajtóműszekció láthatóan nem változott, ám a törzs középső része hosszabb és nagyobb átmérőjű lett. Az új Neptun hosszúsága így eléri a hat métert, vastagsága pedig a korábbi 38 centiméterről, 50 centire nőtt. Erre minden bizonnyal azért volt szükség, hogy legyen elég hely a nagyobb hatótávolságot lehetővé tevő többlet üzemanyagnak. A méretváltozás miatt a tervezők megnövelték a fegyver indítás után kinyíló szárnyait és irányító síkjait is.
Ellenben a Neptun orr-része elkeskenyedik és külsőre nagyon hasonlít a régebbi változatéhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szárazföldi változat robbanófeje is ugyanúgy 150 kilós, mint a tengerié. A külső mellett a legfontosabb belső átalakítás a vezérlésben lehet.
Erről az Oslói Egyetem rakétatechnológiára szakosodott kutatója nyilatkozott az angol nyelvű kijevi újságnak. Mint mondta: az eredeti fegyver radarvezérlése teljesen megfelel a tengeri hadviseléshez, hiszen egy jókora fém tárgyat viszonylag egyszerű lokátorral felfedezni a víz felszínén. „De ez nem túl hatékony ha földháttérben lévő objektumot kell megtalálni, mert olyankor rengeteg tárgyról verődnek vissza radarhullámok, amikből nehéz kiválasztani a valódi cél jeleit” – mondta Fabian Hoffmann, és hozzátette: a lokátor helyett valószínűleg inkább valamilyen infravörös képalkotó vagy elektro-optikai kereső rendszer irányíthatja a „Hosszú Neptunt”.
Nagy kérdés azonban, hogy az újabb változatú R-360-as mennyire fog elterjedni az ukrán hadseregben. Ugyanis már rendelkezésre áll egy még nagyobb hatótávolságú és jóval pusztítóbb fegyver, a Flamingó, amelynek tömeggyártása hónapokon belül megindulhat.
Az oslói szakértőnek is az a véleménye, hogy a 3000 kilométerre lévő célokat több mint ezer kilónyi robbanóanyaggal támadó fegyver teljesen feleslegessé teheti a „Hosszú Neptunt”. Az ukrán hadiipar számára nyilván nagyon megterhelő lenne, ha egyszerre kellene mindkét fegyvert gyártania. Márcsak azért is, mert a harctereken egyre nagyobb számban bevetett robotok majdnem 95 százalékát ukrán cégek szállítják a katonáknak. Az orosz invázió kezdetén még csak kényszerből beindított drónfejlesztés mára a haditermelés talán legfontosabb ágazata lett.
Áprilisban Volodimir Zelenszkij is elismerte: az oroszok ellen bevetett fegyverek 40 százaléka már ukrán eredetű és a terv az, hogy ezt az arányt minél tovább növeljék. Nemcsak a hadianyag-ellátás folyamatossága miatt, hanem azért is, mert Ukrajna nyugati szövetségesei eddig határozottan megtiltották az általuk szállított fegyverek bevetését az orosz hátország ellen.
Persze a hazai gyártásnak is van hátulütője.
Főképpen az, hogy az oroszok egész Ukrajna területét képesek támadni rakétákkal, drónokkal vagy robotrepülőgépekkel. Már az invázió harmadik hónapjában, 2022. április 15-én légicsapást mértek a Neptunok végszerelését végző Vizar üzemre, amelynek területére öt darab Kalibr robotrepülőgép csapódott be. Az akció olyan súlyos károkat okozott, hogy az R-360-asok gyártását nyugat-ukrajnai üzemekbe kellett áttelepíteni. Az oroszok azóta is módszeresen támadják az ukrán fegyvergyárakat, javító és karbantartó üzemeket. Azonban az elégtelen felderítési adatok és a pontatlan fegyverek miatt ezek a csapások rengeteg civil áldozatot is követelnek.
