Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
321.85
bux:
131132.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
2019. október 16-i kép egy cellaajtó részletéről a Bautzner utcai börtönmúzeumban, az egykori keletnémet Drezdában. A 19. századi, korábban papírgyárként működő épületet 1945-ben birtokba vette a szovjet titkosszolgálat, amely 1953-ig föld alatti börtönnek használta, majd a kommunista NDK Állambiztonsági Minisztériumának állambiztonsági szolgálata, a Stasi átvette és kibővítette. A szovjet mintára kiépített államhatalom vélt ellenségeinek tartott keletnémet politikai foglyok közül mintegy 12-15 ezer embert vallattak, kínoztak és tartottak vizsgálati fogságban az épületegyüttes falai között 1989-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Tizenkét évet kértek egy volt Stasi-tisztre

Tizenkét év börtönbüntetést kér a német ügyészség egy volt Stasi-alkalmazottra az egykori NDK határátkelőhelyen, a Friedrichstrasse állomáson 50 évvel ezelőtt történt halálos lövöldözés miatt. Az ügyészség véleménye szerint a 80 éves lipcsei lakos minősített, szándékos emberölést követett el.

Az egykori főhadnagy 1974. március 29-én Kelet- és Nyugat-Berlin között fekvő legforgalmasabb határátkelőhelyen lőtte hátba a 38 éves lengyel áldozatot. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor az NDK Állambiztonsági Minisztériumának egyik operatív csoportjához tartozott és a lengyel férfi „semlegesítésével” bízták meg.

A vádlott a tárgyalás során nem nyilatkozott. Védőügyvédje a tárgyalások megkezdésekor közölte, hogy védence tagadja a vádakat.

Az ügyben folytatott nyomozás évekig nem haladt előre. A berlini ügyészség elmondása szerint először csak 2016-ban sikerült döntő nyomot szerezni a Stasi archívumából a lövöldöző személyazonosságára vonatkozóan. Az üggyel kapcsolatban a hatóságok kezdetben pusztán emberölés bűncselekményét feltételezték. Ebben az esetben azonban a bűncselekmény már elévült volna.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×