Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Israeli-Palestinian conflict concept.
Nyitókép: Tuomas A. Lehtinen / Getty Images

Szlovénia önálló államként ismerné el Palesztínát

A szlovén kormány csütörtökön kezdeményezte Palesztina államként való elismerését - közölte Tanja Fajon külügyminiszter az X-en

A miniszter asszony kiemelte: ez az első és visszafordíthatatlan lépés. Az elismerési indítványt egy hónapon belül vagy legkésőbb június 13-ig benyújtják a parlamentnek - tette hozzá. "Szlovénia ezzel egyértelmű üzenetet küld a közel-keleti béke és a kétállami megoldás sürgős szükségességéről" - írta Fajon.

A lépésre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezték:

készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés "pozitív hozzájárulást jelent, és a körülmények is megfelelőek".

A Palesztina független államként való elismerésére vonatkozó javaslatot a ljubljanai kormány készíti el, majd jóváhagyásra a parlament külpolitikai bizottsága és a nemzetgyűlés elé terjeszti.

Az elfogadáshoz egyszerű többség is elegendő. A kormánykoalíció pártjai támogatják Palesztina elismerését, a két ellenzéki párt, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) azonban visszafogottan nyilatkozik, vagy teljesen ellenzi a javaslatot.

Világos terve van Dublinnak és Madridnak

Írországnak és Spanyolországnak „világos terve van” a palesztin állam elismerésére – jelentette be csütörtökön Simon Harris ír miniszterelnök, aki az ügyben a hét elején egyeztetett spanyol hivatali partnerével, Pedro Sánchezzel.

„Sosem késő helyesen cselekedni, és most az a helyes, ha elismerjük a palesztin államot” – jelentette ki Harris, mindazonáltal hozzátette: ennek dátumát egyelőre nem szeretnék nyilvánosságra hozni.

Az RTE ír közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint

Dublin és Madrid május 21-én jelenthetik be a palesztin állam közös elismerését.

Az ír kormányfő síkraszállt a kétállami megoldás mellett, melyet az izraeli és a palesztin fél közötti tartós béke zálogának nevezett.

Elmondta továbbá, hogy az ügyben tovább folynak az egyeztetések más országokkal is, aláhúzva, hogy már a nap folyamán egyeztetni fog más vezetőkkel. Mint mondta, nagyon fontos „a lehető legtöbb államot bevonni” annak érdekében, hogy megfelelő hatást érjenek el.

Sánchez és Harris mellett Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén miniszterelnök is aláírta március végén azt a nyilatkozatot, melyben kijelentették: készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent és a körülmények is megfelelőek”.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×