Infostart.hu
eur:
361.44
usd:
307.07
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Ukrán ellentámadás: az orosz védvonal kemény falat lesz a kutató szerint

Egyes hírek szerint megindult az eddigi legnagyobb áttörési kísérlet Ukrajna déli részén, mások viszont azt mondják, ez még nem a sokat emlegetett nagy ellentámadás az ukrán fegyveres erők részéről. Ugyanakkor arról is érkeztek tudósítások, hogy a mostani hadművelet megtorpant. A jelenlegi háborús helyzetet Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője értékelte az InfoRádióban.

A szakértő elmondta, hogy a New York Times és a Politico beszámolói szerint hatalmas tartalékokat vetettek be az ukrán erők a déli fronton, ugyanakkor az ukrán fél ezt nem erősítette meg semmilyen hivatalos fórumon. Csak annyit közöltek, hogy a tartalékok a helyükön vannak és a jelenleg is zajló folyamat egy hosszú, tervezett ellentámadási stratégiának a része, amely

elsősorban az orosz védekező erők meggyengítését célozza.

Seremet Sándor ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán haderő sikereket is elért, és azt is megerősítette, hogy hatalmas harcok zajlanak Bahmuttól délre, valamint tudósítások szerint az ukránok sikeresen felszabadították Sztaromajorszk települést.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az orosz hadsereg mozgásairól azt mondta, hogy nagyon jól kialakított védelmi vonalakat tudtak kiépíteni, ezért orosz értesülések szerint minden csapást vissza tudnak hárítani, ugyanakkor Bahmut környékén több orosz katonai tudósító is arról számolt be, hogy eddig még nem láttak akkora tüzérségi támadásokat, mint amelyek ott valójában zajlanak.

„Az orosz aknamezők és védelmi vonalak viszont továbbra is komoly problémát jelentenek az ukrán előrehaladás szempontjából”.

A mostani ukrán ellentámadásnak az a legfőbb célja, hogy gyengítsék a védekező potenciált és a korábban meghatározott célkitűzéseket elérjék:

  • jussanak ki az Azovi-tengerig,
  • vágják el a szárazföldi kapcsolatot az orosz területek és a Krím között.

„Ugyanakkor ez az ukrán olvasatban továbbra is egy megtervezett folyamat. Tehát összefoglalva a fő ukrán célok: a védekező potenciál gyengítése, folyamatos nyomásgyakorlás az orosz vonalakra”.

Seremet Sándor az ukránok jelenlegi lehetőségeivel, katonai eszköztárával kapcsolatban arról beszélt, hogy az ukrán haderőnek jelentős nyugati fegyverarzenál van a birtokában a különböző államok segítségének köszönhetően. Azt még az oroszok is megerősítették, hogy az ukrán erők rendelkezésére bocsátott rakétasorozatvetők és precíziós tüzérségi eszközök nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, mint az oroszokéi.

„Ugyanakkor ezeknek a fegyvereknek, eszközöknek a töltényekkel való ellátása vagy karbantartása okozhat fennakadásokat az ukrán haderő számára”.

Arról jelenleg nincs pontos információ, hogy milyen képzettségű emberekkel és hány fős támadást folytat most az ukrán hadsereg. A vezető kutató emlékeztetett, hogy az ukrán álláspont szerint – ahogy azt többször is deklarálták – „a tervek szeretik a csendet”.

Seremet Sándor meglátása szerint jelen pillanatban nehezen meghatározható, hogy mi az igazi tétje az ukrán ellentámadásnak.

„Egy folyamatról van szó, nem egy egyszeri eseményről, amin a győzelem vagy a vereség múlna. Az ukránok továbbra is módszeres nyomásgyakorlást igyekeznek kifejteni. Tulajdonképpen az orosz védekező potenciálnak a kiállása tét, azaz hogy mennyit tudnak gyengíteni az orosz ellenálláson, az orosz védekezési potenciálon” – nyilatkozta az InfoRádiónak Seremet Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×