Infostart.hu
eur:
384.17
usd:
328.51
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Ukrán ellentámadás: az orosz védvonal kemény falat lesz a kutató szerint

Egyes hírek szerint megindult az eddigi legnagyobb áttörési kísérlet Ukrajna déli részén, mások viszont azt mondják, ez még nem a sokat emlegetett nagy ellentámadás az ukrán fegyveres erők részéről. Ugyanakkor arról is érkeztek tudósítások, hogy a mostani hadművelet megtorpant. A jelenlegi háborús helyzetet Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője értékelte az InfoRádióban.

A szakértő elmondta, hogy a New York Times és a Politico beszámolói szerint hatalmas tartalékokat vetettek be az ukrán erők a déli fronton, ugyanakkor az ukrán fél ezt nem erősítette meg semmilyen hivatalos fórumon. Csak annyit közöltek, hogy a tartalékok a helyükön vannak és a jelenleg is zajló folyamat egy hosszú, tervezett ellentámadási stratégiának a része, amely

elsősorban az orosz védekező erők meggyengítését célozza.

Seremet Sándor ugyanakkor hozzátette, hogy az ukrán haderő sikereket is elért, és azt is megerősítette, hogy hatalmas harcok zajlanak Bahmuttól délre, valamint tudósítások szerint az ukránok sikeresen felszabadították Sztaromajorszk települést.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az orosz hadsereg mozgásairól azt mondta, hogy nagyon jól kialakított védelmi vonalakat tudtak kiépíteni, ezért orosz értesülések szerint minden csapást vissza tudnak hárítani, ugyanakkor Bahmut környékén több orosz katonai tudósító is arról számolt be, hogy eddig még nem láttak akkora tüzérségi támadásokat, mint amelyek ott valójában zajlanak.

„Az orosz aknamezők és védelmi vonalak viszont továbbra is komoly problémát jelentenek az ukrán előrehaladás szempontjából”.

A mostani ukrán ellentámadásnak az a legfőbb célja, hogy gyengítsék a védekező potenciált és a korábban meghatározott célkitűzéseket elérjék:

  • jussanak ki az Azovi-tengerig,
  • vágják el a szárazföldi kapcsolatot az orosz területek és a Krím között.

„Ugyanakkor ez az ukrán olvasatban továbbra is egy megtervezett folyamat. Tehát összefoglalva a fő ukrán célok: a védekező potenciál gyengítése, folyamatos nyomásgyakorlás az orosz vonalakra”.

Seremet Sándor az ukránok jelenlegi lehetőségeivel, katonai eszköztárával kapcsolatban arról beszélt, hogy az ukrán haderőnek jelentős nyugati fegyverarzenál van a birtokában a különböző államok segítségének köszönhetően. Azt még az oroszok is megerősítették, hogy az ukrán erők rendelkezésére bocsátott rakétasorozatvetők és precíziós tüzérségi eszközök nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, mint az oroszokéi.

„Ugyanakkor ezeknek a fegyvereknek, eszközöknek a töltényekkel való ellátása vagy karbantartása okozhat fennakadásokat az ukrán haderő számára”.

Arról jelenleg nincs pontos információ, hogy milyen képzettségű emberekkel és hány fős támadást folytat most az ukrán hadsereg. A vezető kutató emlékeztetett, hogy az ukrán álláspont szerint – ahogy azt többször is deklarálták – „a tervek szeretik a csendet”.

Seremet Sándor meglátása szerint jelen pillanatban nehezen meghatározható, hogy mi az igazi tétje az ukrán ellentámadásnak.

„Egy folyamatról van szó, nem egy egyszeri eseményről, amin a győzelem vagy a vereség múlna. Az ukránok továbbra is módszeres nyomásgyakorlást igyekeznek kifejteni. Tulajdonképpen az orosz védekező potenciálnak a kiállása tét, azaz hogy mennyit tudnak gyengíteni az orosz ellenálláson, az orosz védekezési potenciálon” – nyilatkozta az InfoRádiónak Seremet Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×