Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
310.88
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Vlagyimir Putyin orosz elnök a lakossághoz intézett televíziós beszéde közben Moszkvában 2023. június 24-én. Putyin egységre szólított fel a belső árulással szemben és kemény fellépést helyezett kilátásba a fegyveres lázadók ellen, miután a Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg egységei legalább két helyszínen átléptek a megszállt ukrajnai térségekből Oroszország területére, és biztonsági szempontból kulcsfontosságú létesítményeket foglaltak el.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov

Putyin súlyos szavai miatt bekéretik a vasói orosz nagykövetet

A történelmi igazság nem lehet vita tárgya, az orosz elnöknek Joszif Sztálinról tett kijelentése miatt bekéretik a varsói külügyminisztériumba az orosz nagykövetet – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Morawiecki arra reagált péntek este a Twitter közösségi honlapján, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nyugat-Ukrajnát érintő "revansista tervek" előkészítésével vádolta meg Varsót, és "Sztálin ajándékának" nevezte azt, hogy a második világháború után Lengyelország németországi területek egy részét kapta.

Sztálin „egy háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős” – írta meg Morawiecki. „A történelmi igazság nem lehet vita tárgya”

– tette hozzá. Bejelentette: bekéretik a lengyel külügyminisztériumba Oroszország varsói nagykövetét.

Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a „dezinformáció elemének” minősítette Putyin kijelentését. A történelmi határok témáját illetően felidézte: 1939 szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit.

A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket „kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára” – emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: „ez senkinek sem az ajándéka”. Hangsúlyozta egyúttal:

Lengyelország nem támaszt területi követeléseket egyik szomszédjával szemben sem.

A 1945-ös potsdami konferencia nyomán – amelyet Harry S. Truman amerikai elnök, Joszif Visszarionovics Sztálin, a szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök részvételével tartottak meg – Moszkva megtarthatta a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán általa annektált balti államokat és kelet-lengyelországi területeket is.

Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera-Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634 négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×