Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Kreatív Gazdaság Fejlődés című kiállításon a moszkvai Zotov Kulturális és Oktatási Központban tett látogatásán 2023. május 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Varsó Moszkvának: ne próbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint Sztálin és Putyin!

Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja őket - jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szombati sajtóértekezletén, miután találkozott Oroszország berendelt varsói nagykövetével.

Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin "provokatív kijelentései" és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció "ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben" - közölte Jablonski.

Ezzel arra utalt, hogy Putyin elnök pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó "revansista tervek" előkészítésével vádolta meg Varsót, és "Sztálin ajándékának" nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.

A "nagyon rövid" találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó "határozott álláspontját". Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin "áltörténelmi fejtegetéseit", valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy "megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin" - fogalmazott Jablonski.

Elítélte "a történelmi revízióra" tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva - varsói megítélés szerint - "propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez" használja fel ezeket.

A találkozón - Jablonski beszámolója szerint - hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.

A miniszterhelyettes "nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak" nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez "tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását" - jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország "diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni".

A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország "mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el". Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt "továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával".

A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. "Elutasítottam Lengyelország minden, Vlagyimir Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok" - jelentette ki.

"Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (...) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak" - szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, "ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak".

Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva "így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben".

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×