A nemzetközi politikában most nem olyan szelek fújnak, hogy sürgősen váltani kellene egy kulcsfontosságú szervezet élén. Különösen akkor nem, ha a NATO tagállamai rendkívül elégedettek a hivatalban lévő főtitkár válságkezelő munkájával. Noha a norvég Jens Stoltenberg hivatalos mandátuma október 1-jétől lejárna, a hírek szerint teljes a konszenzus maradását illetően.

A Politicónak olyan brüsszeli diplomaták nyilatkoztak, akik a hírportál szerint aktívan részt vesznek a döntési folyamatban. Az egyikük, egy magas rangú amerikai NATO-diplomata szerint az erről szóló döntés már megszületett, a jövő héten, még a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcs előtt nyomják rá a hivatalos pecsétet.

Egy kelet-európai diplomata ugyancsak megerősítette ezt, utalva a jelzett konszenzusra is. A nyilatkozó diplomaták arra hivatkozva kérték nevük elhallgatását, mert nem hatalmazták fel őket a döntés előzetes közlésére annak hivatalos bejelentése előtt.

Jens Stoltenberg – aki korábban Norvégia miniszterelnöke is volt – 2014. október elseje óta áll a NATO élén. Mandátumát többször meghosszabbították, utoljára 2022 márciusában, röviddel Ukrajna orosz inváziója után, 2023. szeptember 30-ig. Noha korábban maga Stoltenberg azt hangoztatta, hogy mandátumának lejártával leköszönne a főtitkári tisztségtől, és sorra merültek fel újabb és újabb jelöltek, az elmúlt hetek eseményei a jelek szerint megváltoztatták a forgatókönyvet.

A főtitkár Washingtontól Kijeven keresztül egészen Vilniusig mindenütt kulcsfontosságú tárgyalásokat folytatott. Különösen szembetűnő volt, hogy az amerikai fővárosban

mind Joe Biden elnöktől, mind Lloyd Austin külügyminisztertől rendkívüli elismerést, illetve támogatást kapott.

Az idézett diplomaták szerint a hét végi oroszországi elfojtott Prigozsin-lázadás felgyorsította a döntéshozatalt.

Több NATO-szövetséges azon a véleményen volt, hogy a főtitkár személyével kapcsolatos hivatalos döntést még a vilniusi csúcs előtt meg kell hozni. Ezt követően esett a választás a jelenlegi főtitkárra, mandátumának újabb egy évig, a 2024-es, a NATO fennállásának 75. évfordulóját "ünneplő" jubileumi csúcstalálkozóig történő meghosszabbítására.

Több újság, köztük a londoni The Times ugyancsak megerősítette, hogy Stoltenberg hivatalban marad, és az ezzel kapcsolatos döntést a jövő héten hivatalosan is bejelentik.

Elemzők szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója meghatározó volt a döntésben. Több tagállam azon a véleményen volt, hogy hivatalban kell maradnia annak a tapasztalt diplomatának, aki az elmúlt időszakban közvetítő erőfeszítéseivel, ugyanakkor „óvatos retorikájával” általános elismerésre tett szert.

„A jelenlegi rendkívül nehéz biztonsági környezetben ő a legalkalmasabb személy a főtitkári tisztség betöltésére”

– hangsúlyozta ugyanakkor a Politicónak nyilatkozó egyik diplomata.

Stoltenberg a hét elején Hágában az oroszországi eseményekre utalva azt hangoztatta, hogy a NATO-nak erősítenie kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességeit. A vilniusi csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld majd a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami közelebb fogja hozni a NATO-hoz – jelezte a hivatalban lévő főtitkár,