Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltjét hallgatják támogatói pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ankarai székháza előtt a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Megszületett a törökországi választás végeredménye

Már csak pár tízezer külföldön leadott szavazatot kell megszámolni, de az érdemben nem változtat az álláson.

Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani - közölte Ahmet Yener, a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke ankarai sajtótájékoztatóján a belföldi szavazatok 100 százalékának feldolgozottságánál.

A nem hivatalos végeredmény kihirdetésekor Yener elmondta: Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Hozzátette: a külföldi szavazatok közül még 35 874 feldolgozása hátra van, de így is kijelenthető, hogy egyik jelölt sem érte el az 50 százalék plusz egy voksot.

A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik.

A május 28-i második fordulóban a most legjobban szereplő két jelölt mérkőzik majd meg, tehát Erdogan és Kilicdaroglu.

A választási tanács elnöke jelezte: a hivatalos végeredményt május 19-én, pénteken közlik.

A május 28-i második fordulóban a most legjobban szereplő két jelölt mérkőzik meg, tehát Erdogan és Kilicdaroglu.

Erdogan még nem reagált a bejelentésre.

Kilicdaroglu a hivatalos Twitter-fiókján arra kérte választóit, hogy ne fogja el őket a reménytelenség. Hangoztatta:

talpra állnak, és együtt "hozzák" a választást. Végül csak az lesz, amit a nép mond

- húzta alá.

Az YSK elnöke a párhuzamosan tartott, egyfordulós parlamenti választás eredményeit nem ismertette. Beszámolt viszont arról, hogy

a választási részvétel belföldön 88,92 százalékos, külföldön pedig 52,69 százalékos volt.

A parlamenti választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt adatok szerint, 99,86 százalékos feldolgozottság mellett a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége jelenleg 49,46 százalékot tudhat magáénak, ami a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 267 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban.

A legnagyobb, Kilicdaroglu és pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezette ellenzéki pártszövetség, a Nemzet Szövetsége 35,02 százaléka 169 mandátumot hozna a CHP-nek a parlamentben.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×