Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Recep Tayyip Erdogan török elnököt, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltjét hallgatják támogatói pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ankarai székháza előtt a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Megszületett a törökországi választás végeredménye

Már csak pár tízezer külföldön leadott szavazatot kell megszámolni, de az érdemben nem változtat az álláson.

Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani - közölte Ahmet Yener, a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke ankarai sajtótájékoztatóján a belföldi szavazatok 100 százalékának feldolgozottságánál.

A nem hivatalos végeredmény kihirdetésekor Yener elmondta: Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Hozzátette: a külföldi szavazatok közül még 35 874 feldolgozása hátra van, de így is kijelenthető, hogy egyik jelölt sem érte el az 50 százalék plusz egy voksot.

A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik.

A május 28-i második fordulóban a most legjobban szereplő két jelölt mérkőzik majd meg, tehát Erdogan és Kilicdaroglu.

A választási tanács elnöke jelezte: a hivatalos végeredményt május 19-én, pénteken közlik.

A május 28-i második fordulóban a most legjobban szereplő két jelölt mérkőzik meg, tehát Erdogan és Kilicdaroglu.

Erdogan még nem reagált a bejelentésre.

Kilicdaroglu a hivatalos Twitter-fiókján arra kérte választóit, hogy ne fogja el őket a reménytelenség. Hangoztatta:

talpra állnak, és együtt "hozzák" a választást. Végül csak az lesz, amit a nép mond

- húzta alá.

Az YSK elnöke a párhuzamosan tartott, egyfordulós parlamenti választás eredményeit nem ismertette. Beszámolt viszont arról, hogy

a választási részvétel belföldön 88,92 százalékos, külföldön pedig 52,69 százalékos volt.

A parlamenti választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt adatok szerint, 99,86 százalékos feldolgozottság mellett a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége jelenleg 49,46 százalékot tudhat magáénak, ami a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 267 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban.

A legnagyobb, Kilicdaroglu és pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezette ellenzéki pártszövetség, a Nemzet Szövetsége 35,02 százaléka 169 mandátumot hozna a CHP-nek a parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×