Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Szavazólapot fog egy választási biztos egy isztambuli szavazóhelyiségben 2023. május 14-én, a török elnökválasztás első fordulójának napján. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi elnök- és parlamenti választásokon. A voksolás a török híradások szerint rendbontások nélkül ért véget.

A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) járulhattak az urnákhoz. Azok, akik pontban 17 órakor még sorban álltak, leadhatták szavazatukat.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is.

18 és 21 óra között a médiumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

Az YSK elnöke, Ahmet Yener a napokban azt mondta, hogy a nem végleges eredményeket még a választások napján, tehát vasárnap kihirdetik.

Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke. Rajtuk kívül versenyben van még Sinan Ogan volt jobboldali parlamenti képviselő is, de az ő esélyei messze elmaradnak vetélytársaiétól. Erdogannak csütörtökig volt egy harmadik kihívója is, Muharrem Ince, de ő visszalépett, egyébként szintén alacsony támogatottsággal bírt.

Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége, míg Ogant az Atya Szövetsége támogatja.

Amennyiben a május 14-i elnökválasztáson egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy voksot, akkor két héttel később, május 28-án második fordulót is tartanak. A parlamenti választás egyfordulós.

Erdogan vasárnap napközben egy isztambuli iskolában adta le voksát. A szavazóhelyiségben nyilatkozva azt mondta: a török demokrácia erejének demonstrálása szempontjából nagyon fontos, hogy minden választópolgár leadja a szavazatát.

Kilicdaroglu egy ankarai iskolában voksolt. Távozóban az épület kapujánál felszólalva kijelentette: "mindannyian nagyon hiányoltuk a demokráciát, hogy együtt legyünk, hogy átöleljük egymást. Ezután - meglátjátok - eljő a tavasz".

Törökországnak az állami statisztikai hivatal legfrissebb, 2023 februárjában közölt adatai szerint csaknem 85,3 millió lakosa van.

A török hatóságok összesen 64 113 941 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 697 843-at belföldön, 3 416 098-at pedig külföldön.

Négymillió 904 672-en először élhetett a voksolás lehetőségével.

A külföldön élő törökök április 27. és május 9. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 14-én 17 óráig még ők is voksolhattak. Május 9-ig 1 817 010 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk 53,19 százalékos volt. Az ő szavazócéduláikat a közelmúltban Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×