Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.64
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltjének a támogatói egy választási kampányrendezvényen Bursában 2023. május 11-én, három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Rendkívül szoros a küzdelem a török elnökválasztásokon

A hivatalban lévő elnök vezet ugyan, de mivel nem tudta megszerezni a szavazatok több, mint felét, így lesz még egy második forduló is.

Az Aljazeera hírtelevízió szerint a szavazatok több mint kilencvenkilenc százalékának összeszámlálása után egyik jelölt sem tudott abszolút többséget elérni. A hivatalban lévő elnök Recep Tayyip Erdogan 49,37 százalékot szerzett, míg legnagyobb kihívója, az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu a szavazatok 44,99 százalékát tudta csak begyűjteni.

A harmadik jelöltre, a jobboldali konzervatív Sinan Oganra a választók 5,21 százaléka voksolt. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül a szavazatok több mint felét megszereznie, egy második fordulót is tartanak majd. Így Sinan Oganra támogatása döntő lehet.

Az Aljezeera megjegyzi, hogy mind a jelenlegi elnök, mind pedig baloldali kihívója maga mellé akarja majd állítani Oganrát, ám ez valószínűleg Erdogannak fog sikerülni, hiszen ideológiailag közelebb áll egymáshoz a két konzervatív politikus.

Mindenesetre Kemal Kilicdaroglu még nem adta fel a küzdelmet és hívei előtt kijelentette, hogyha az ország egy második fordulót akar, akkor ő készen áll az újabb megmérettetésre.

A törökországi elnökválasztás fejleményeivel foglalkozik az InforRádió Aréna című műsora is ma etse, 18:00-kor.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×