Vasárnap elnökválasztás lesz Törökországban. A csütörtök váratlan fordulatot hozott, kiszállt a küzdelemből Muharrem Ince, az egyik ellenzéki párt vezetője, akit egyébként a kampányban a mérleg nyelveként emlegetnek.

Egeresi Zoltán elmondta, hogy egy napvilágra került szexvideóval magyarázta Muharrem Ince a visszalépését, de próbált hárítani, hogy álvideóról van szó, összevágták a felvételt. 13 évvel ezelőtt volt egy hasonló történet, az akkori pártvezetőnek is egy kiszivárgott kényes videó miatt kellett lemondania, és azután vette át a pártvezetést Kemal Kılıçdaroğlu, a hatpárti ellenzéki koalíció jelenlegi államfőjelöltje. Muharrem Ince most azt mondta, hogy ilyen körülmények között nem folytatja a kampányt, nem vállalja a jelöltséget.

„Ennek hatásai az izgalmasabbak, ugyanis a két nagy esélyes, tehát Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő és Kemal Kılıçdaroğlu mellett két kisebb párt vagy pártok által támogatott államfőjelölt volt, akiknek

az együttes szavazatarányát 3-5 százalékpont környékére tették a különböző közvélemény-kutatók, inkább az 5 százalékhoz közelebb, ebből Muharrem Ince 2-3 százalékpontot be tudott volna zsebelni”

– mondta Egeresi Zoltán.

Felhívta a figyelmet, hogy a most kiszállt elnökjelölt két hónapja jelentette be indulását, akkor 7-8 százalékra mérték, onnan tehát csökkenésnek indult a támogatottsága, így nem lett volna olyan nagy hatása a választásra, viszont mivel most visszalépett, támogatói jelentős része feltételezhetően át fog szavazni a másik kisebb támogatottságú államfőjelöltre vagy Kemal Kılıçdaroğlura.

Ezzel az ellenzéki összefogás jobb helyzetbe került, de az sem elhanyagolható szempont, hogy még valószínűbb: már az első fordulóban megszületik a végeredmény, azaz egy jelölt megszerzi az 50 százalék plusz egy szavazatot, így nem lesz szükség második fordulóra május végén.

Mértékadó közvélemény-kutatók legfrissebb mérései alapján Kemal Kılıçdaroğlu győzelme várható

– szögezte le a szakértő.

Erdogan elnök támogatottságára hatással lehetett az igen magas infláció, a rossz gazdasági helyzet, és a tragikus földrengés kezelése sem alakított ki feltétlen pozitív képet, igaz, a kampány hajrájában javítani tudott a népszerűségén. Ezekre a felvetésekre Egeresi Zoltán úgy reagált: igaz, hogy feljövőben van a regnáló államfő, és nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas pénzt adott az elmúlt időben Erdogan a lakosságnak:

• emelték a minimálbért,
• nőtt a közigazgatásban dolgozók bére,
• külön ajándékokat adtak a lakosságnak a nem sokkal ezelőtt véget érő ramadán hónap keretében,
• látványosan próbáltak átadni különböző infrastrukturális projekteket, haditechnikai, hadiipari eredményeket,

kihasználva azt, hogy a média jelentős része kormányközeli kézben van, ezeket az üzeneteket meglehetősen jól tudták közvetíteni.

Pár nappal ezelőtt egy nyilvános eseményen volt egy rosszulléte, de így is erős kampányfinist nyomott Erdogan,

nagygyűlésein több százezres tömeget

mozgatott meg – emelte ki Egeresi Zoltán.

„Valószínűleg a saját szavazótáborát nagy sikerrel fogja mozgósítani, ez a vallásos anatóliai réteg és Kelet-Anatólia kurd lakosságának egy része is ide értendő, illetve a nagyvárosok lakosságának egy része is, és Isztambulban és Ankarában is sok szavazatot fog kapni. Úgy tűnik, hogy ez alapvetően olyan 45 százalékra lesz elegendő, Kemal Kılıçdaroğlu jó pár százalékponttal szerepelhet jobban” – részletezte az esélyeket a szakértő.

Ha lesz második kör, még intenzívebb kampányt láthatunk, Erdogan mindent meg fog tenni, hogy győzzön, de Egeresi Zoltán a közvélemény-kutatások alapján azt mondja, hogy a hatpárti koalíció és a szekuláris kurdok által támogatott Kemal Kılıçdaroğlunak jobb a pozíciója.

(Nyitóképünkön Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje támogatói egy választási kampányrendezvényen Pursaklarban 2023. május 11-én, három nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt.)

Hétfő este 18 órától Egeresi Zoltán lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, akkor a törökországi választás eredményének ismeretében elemzi az ország helyzetét a lehetséges politikai következményekkel.