Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Recep Tayyip Erdogan török elnök, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje voksolni érkezik Isztambulban 2023. május 14-én, a török elnökválasztás első fordulójának napján. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Az első eredmények szerint Erdogan vezet a törökországi választásokon

Az aljazeera.com tudósítása szerint a szavazatok mintegy 80 százalékos feldolgozásakor Recep Tayyip Erdogan áll az első helyen a törökországi elnökválasztáson. A második helyen álló jelölt a szavazatok újabb adagjának számlálása után elkezdte lassan ledolgozni a hátrányát.

A hírportál szerint a jelenlegi elnök a szavazatok 80,5 százalékának megszámlálásakor 50,4 százalékon áll.

Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Kemal Kilicdaroglu a mostani állás szerint a szavazatok 43,8 százalékát mondhatja magáénak.

Korábban 50,9 - 43,4 százalék volt kettejük között az állás.

Kemal Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke.

Rajtuk kívül versenyben van még Sinan Ogan volt jobboldali parlamenti képviselő is, de az ő esélyei messze elmaradnak vetélytársaiétól.

A hírportál szerint Ogan mindössze a voksok 5,3 százalékát szerezte meg

Erdogannak csütörtökig volt egy harmadik kihívója is, Muharrem Ince, de ő visszalépett, mert alacsony támogatottsággal bírt. Ő is szerzett szavazatokat: 0,5 százalékot mondhat magáénak, nyilvánvalóan a korábban leadott voksok alapján.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Felesleges, drága, elvarratlan szálakat hagy az Orbán-kabinet a Tisza-kormányra az EU bíróságán

Felesleges, drága, elvarratlan szálakat hagy az Orbán-kabinet a Tisza-kormányra az EU bíróságán

Az Orbán Viktor vezette kormány időszakából tucatnyi lezáratlan vagy folyamatban lévő per terheli Magyarország és az uniós intézmények kapcsolatát, amelyek rendezése az új kabinet számára sürgető feladat. Az ügyek között szerepelnek kötelezettségszegési eljárások, előzetes döntéshozatali kérelmek, valamint a magyar állam által indított perek is, a szuverenitásvédelmi törvénytől az egyetemek kizárásán át az ukrajnai Békekeretet érintő keresetekig. A folyamatban lévő ügyek peren kívüli lezárásával és a korábbi ítéletek végrehajtásával nemcsak a diplomáciai kapcsolatok javulnának, hanem jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne. Az elvarratlan szálak felszámolása egyúttal az uniós források felszabadítását és a vállalkozásbarát jogi környezet megteremtését is elősegíthetné.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×