Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Május 14-én parlamenti választásokat is tartanak Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Török választás: jelentős az előnye az ellenzéki jelöltnek, és hátszelet is kapott a célegyenesben

Törökországban rontotta Recep Tayyip Erdogan elnök újraválasztási esélyeit az ellenzéki voksokat megosztó egyik jelölt visszalépése, aki azt állítja, hogy „beleszerkesztették” egy pornóvideóba. Közben sokan a lakhatási válság miatt fordultak el az egykor nagyon népszerű elnöktől.

Törökországban már így is késhegyre menő harc folyt a két évtizede kormányzó Reccep Tayyip Erdogan elnök és fő ellenzéki kihívója, a Nyugat felé való részleges visszafordulást ígérő Kemal Kilicdaroglu között.

Az Erdogan ellenes fő jelöltnek most lökést adott, hogy pár nappal a vasárnapi voksolás előtt visszalépett egy másik ellenzéki jelölt. Muharrem Ince, a Haza párt elnöke, azt állította, hogy hónapokon át karaktergyilkos rágalmazási kampány folyt ellene. Ez abban csúcsosodott ki, hogy megjelent róla egy szexvideó, amely a jelölt állítása szerint egy izraeli pornóoldalon talált klip, amelyre rámontírozták a fejét.

Ince lelépése a porondról Kilicdaroglunak, a Republikánus Néppárt (CHP) vezetőjének kedvez. Ő már a drámai bejelentés előtt az élre ugrott.

A KONDA, az egyik legelismertebb török közvéleménykutató szerint Ince támogatottsága 2,2 százalék volt – ez vándorolhat át most Kilicdarogluhoz, aki korábban 49,3 százalékon állt. Ugyanakkor Erdogan támogatottsága 43,7 százalék volt.

A török választási törvény szerint ha egy jelölt több mint 50 százalékot ér el az első fordulóban, akkor megnyerte az elnökválasztást. Erdogan számára tehát veszélyes a helyzet.

Ezért nem csoda, hogy az elnök így fogalmazott Ince visszalépéséről: „Az egyik jelölt visszalép. Igazából sajnálom. Vajon, mi történhetett?”

Az ellenzéken belül Incét „a palota ügynökének” tartották, akinek feladata az ellenzéki szavazat megosztása volt.

Közben sok török állampolgárt nemcsak a hiperinfláció, a földrengésre adott válasz, hanem az is elfordított Erdogantól, hogy nem tudja megvalósítani álmát és saját otthont vásárolni vagy megfizetni a lakbért.

Az al-Dzsazíra idéz egy isztambuli párt, amelynek lakbére egy év alatt 147 százalékkal ment fel, míg az ingatlanárak 75 százalékkal. Közben

márciusban a hivatalosan elismert infláció 50 és fél százalék volt, de nem kormányzati szakértők szerint valójában meghaladta a 112 százalékot.

A lakhatási válságra válaszul a kormány 25 százalékos lakbéremelési stopot vezetett be a nyárig – ha az adott család 5 évnél rövidebb ideje él a lakásban. De ez nem védi meg a régebbi lakókat. Az al-Dzsazíra megjegyzi: a lakásválság egyik oka az, hogy 2018-ban túl sokat építettek. Ennek nyomán zsugorították az ágazatot, most viszont nincs elég lakás.

Közben pedig a gyenge líra és az orosz–ukrán háború miatt külföldi vásárlók sokasága, oroszok, irániak, irakiak, ukránok csaptak le a török ingatlanokra, amelyek száma 200 ezerrel esett vissza a pusztító februári földrengés miatt.

Mindeközben külföldön azért figyelik a török választásokat, mert az kihathat a Nyugat és Oroszország szembenállására. A NATO-tagság ellenére Erdogan sok tekintetben Vlagyimir Putyin orosz elnök elvbarátja, míg az elnöki székért folyó harcban fő rivális ellenfele nyitna a Nyugat felé – bár kérdéses, hogy csatlakozna-e a Moszkva elleni szankciókhoz.

(Nyitóképünkön Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×