Infostart.hu
eur:
384.17
usd:
328.51
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Május 14-én parlamenti választásokat is tartanak Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Török választás: jelentős az előnye az ellenzéki jelöltnek, és hátszelet is kapott a célegyenesben

Törökországban rontotta Recep Tayyip Erdogan elnök újraválasztási esélyeit az ellenzéki voksokat megosztó egyik jelölt visszalépése, aki azt állítja, hogy „beleszerkesztették” egy pornóvideóba. Közben sokan a lakhatási válság miatt fordultak el az egykor nagyon népszerű elnöktől.

Törökországban már így is késhegyre menő harc folyt a két évtizede kormányzó Reccep Tayyip Erdogan elnök és fő ellenzéki kihívója, a Nyugat felé való részleges visszafordulást ígérő Kemal Kilicdaroglu között.

Az Erdogan ellenes fő jelöltnek most lökést adott, hogy pár nappal a vasárnapi voksolás előtt visszalépett egy másik ellenzéki jelölt. Muharrem Ince, a Haza párt elnöke, azt állította, hogy hónapokon át karaktergyilkos rágalmazási kampány folyt ellene. Ez abban csúcsosodott ki, hogy megjelent róla egy szexvideó, amely a jelölt állítása szerint egy izraeli pornóoldalon talált klip, amelyre rámontírozták a fejét.

Ince lelépése a porondról Kilicdaroglunak, a Republikánus Néppárt (CHP) vezetőjének kedvez. Ő már a drámai bejelentés előtt az élre ugrott.

A KONDA, az egyik legelismertebb török közvéleménykutató szerint Ince támogatottsága 2,2 százalék volt – ez vándorolhat át most Kilicdarogluhoz, aki korábban 49,3 százalékon állt. Ugyanakkor Erdogan támogatottsága 43,7 százalék volt.

A török választási törvény szerint ha egy jelölt több mint 50 százalékot ér el az első fordulóban, akkor megnyerte az elnökválasztást. Erdogan számára tehát veszélyes a helyzet.

Ezért nem csoda, hogy az elnök így fogalmazott Ince visszalépéséről: „Az egyik jelölt visszalép. Igazából sajnálom. Vajon, mi történhetett?”

Az ellenzéken belül Incét „a palota ügynökének” tartották, akinek feladata az ellenzéki szavazat megosztása volt.

Közben sok török állampolgárt nemcsak a hiperinfláció, a földrengésre adott válasz, hanem az is elfordított Erdogantól, hogy nem tudja megvalósítani álmát és saját otthont vásárolni vagy megfizetni a lakbért.

Az al-Dzsazíra idéz egy isztambuli párt, amelynek lakbére egy év alatt 147 százalékkal ment fel, míg az ingatlanárak 75 százalékkal. Közben

márciusban a hivatalosan elismert infláció 50 és fél százalék volt, de nem kormányzati szakértők szerint valójában meghaladta a 112 százalékot.

A lakhatási válságra válaszul a kormány 25 százalékos lakbéremelési stopot vezetett be a nyárig – ha az adott család 5 évnél rövidebb ideje él a lakásban. De ez nem védi meg a régebbi lakókat. Az al-Dzsazíra megjegyzi: a lakásválság egyik oka az, hogy 2018-ban túl sokat építettek. Ennek nyomán zsugorították az ágazatot, most viszont nincs elég lakás.

Közben pedig a gyenge líra és az orosz–ukrán háború miatt külföldi vásárlók sokasága, oroszok, irániak, irakiak, ukránok csaptak le a török ingatlanokra, amelyek száma 200 ezerrel esett vissza a pusztító februári földrengés miatt.

Mindeközben külföldön azért figyelik a török választásokat, mert az kihathat a Nyugat és Oroszország szembenállására. A NATO-tagság ellenére Erdogan sok tekintetben Vlagyimir Putyin orosz elnök elvbarátja, míg az elnöki székért folyó harcban fő rivális ellenfele nyitna a Nyugat felé – bár kérdéses, hogy csatlakozna-e a Moszkva elleni szankciókhoz.

(Nyitóképünkön Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×