Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje támogatói körében egy választási kampányrendezvényen Ankarában 2023. május 13-án, az elnökválasztás első fordulója előtti napon. Kilicdaroglu a hivatalban levő elnök, Recep Tayyip Erdogan legfőbb kihívója. Törökországban május 14-én parlamenti választásokat is tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

"Felfokozott két hét jön" Törökországban - szakértő

Második fordulóra készülhet az ország, ahol bár a jelenlegi elnök pártja megnyerte a parlamenti választást, az elnökválasztást azonban az első körben nem. Csicsman László Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük.

Várhatóan második fordulóra lesz szükség a török választás első köre után, az éjszakai adatok szerint nem szerezte meg a győzelemhez szükséges 50 százalékot a hivatalban lévő elnök, Recep Tayyip Erdogan, de a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu sem.

Csicsman László, a Széchenyi István Egyetem dékánja, egyetemi docens, Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban elmondta, a 85 százalékos részvételi arány rendkívül magasnak számít, lehet készülni a május 28-án esedékes második fordulóra, amellyel kapcsolatban most

a legfontosabb kérdés, mit javasol szavazóinak a harmadik helyen befutott jelölt,

aki épp Erdogan pártjából kilépve indult el a választáson, ennek ellenére még meg kell várni a bejelentést.

Vasárnap - mint a kutató felhívta a figyelmet - nemcsak elnök-, hanem egyfordulós parlamenti választást is tartottak, és a jelenlegi feldolgozottság alapján úgy tűnik, az Erdogan-párt AKP megnyerte a szavazatok többségét.

"Felfokozott két hét jön mindenképpen. Az elmúlt napokban is azt láttuk, hogy Erdogan egy rossz gazdasági helyzetben ígért rengeteget, fizetésemelést adott a közalkalmazottaknak és hasonló intézkedéseket tett. Nagyon nagy a tét. A témák változatlanok:

  1. a gazdaság helyzete, ami miatt az ellenzék Erdogant okolja - az infláció tavaly októberben rekordot döntött, havi szinten 84 százalékkal;
  2. Törökország prezidenciális rendszere, ugyanis Erdogan 2017-ben alkotmánymódosítás keretében parlamentáris rendszerről prezidenciálisra váltott, amit az ellenzék kritizál - utóbbi külpolitikailag inkább közelebb vinné az országot az EU-hoz és az Egyesült Államokhoz"

- fejtette ki Csicsman László.

Figyelmeztetett, a közvélemény-kutatások a közelmúltban rendre az ellenzék győzelmét jósolták, de "ha az ember az esti órákban ránézett az eredményekre, azt látta kisebb feldolgozottságnál, hogy az elnökválasztás során második forduló sem lesz".

"Apró dolgokon múlhat a végeredmény, az sem biztos, hogy a harmadik helyezett szavait fogják követni a szavazói. És van egy bizonytalan réteg, amelyet lehet befolyásolni, ők több millióan vannak, illetve ugyanennyien vannak a szintén befolyásolhatóbbnak számító első választók is" - mutatott rá.

Este 6 órától a török elnökválasztásról beszélgetünk az InfoRádió Aréna című műsorában is, vendégünk Egeresi Zoltán Törökország-kutató lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×