Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatótanácsának tagja, a Slovnaft vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke a Mol-csoport első csehországi Mol töltőállomásának átadásán Prágában 2015. május 5-én. A csoport tulajdonában lévő Lukoil és a Slovnaft benzinkutak folyamatos márkanévváltásának eredményeként további, mintegy 80 benzinkút megnyitását tervezi idén a magyar olajipari vállalat a cseh piacon.
Nyitókép: Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatótanácsának tagja, a Slovnaft vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke a Mol-csoport első csehországi Mol töltőállomásának átadásán Prágában 2015. május 5-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Több európai országban lehet ellátási gond - megszólalt a Slovnaft

Világi Oszkár, a Mol szlovák leányvállalatának vezérigazgatója vázolta, milyen helyzet alakulhat ki jövő év februárjától az olajhiány és az orosz források helyetti drágább beszerzések miatt.

Hernádi Zsolt, a Mol első embere a magyarországi üzemanyagársapka megszüntetését bejelentő kedd késő esti Kormányinfón beszélt a jövő év februártól várható európai ellátási zavarokról. Még a bejelentés előtt adott interjút a Mol-csoporthoz tartozó szlovákiai Slovnaft finomító vezérigazgatója, Világi Oszkár a parameter.sk oldalnak. Az elmondottaknak azért is van kiemelt jelentősége, mert novemberben a Mol minden 4. liter Magyarországon eladott üzemanyaga a szlovák cégtől érkezett.

A cikkben felidézik: az uniós szankciók értelmében február 5-e után a Slovnaft már nem szállíthat orosz olajból készült termékeket külföldre - Csehország kivételével -, ezért a feldolgozott olaj mintegy 40 százalékát más, alternatív forrásból kell beszereznie. Emellett a kormány magas, 70 százalékos különadóval sújtaná a vállalatot - a két intézkedés együtt nehéz helyzetet teremthet, és a szlovákiai nehézségek mellett

célpiacaik, Ausztria és Lengyelország kerülhetnek nagy gondba.

Világi Oszkár elmondta: a jövő év nehéz lesz, de ha a Barátság kőolajvezeték legalább részben működni fog, akkor reményeik szerint sikerülni fog a szlovák piacot ellátni üzemanyaggal. Az olaj egy részét a tilalom miatt az orosz helyett más forrásokból kell majd fedezniük, hogy továbbra is exportálni tudjanak. Ez jóval nagyobb költségekkel is jár majd. "Egy tankhajó kőolaj feldolgozása 15 millió dollár pluszköltséget jelent, és még nincs megállapodásunk a horvátokkal az Adria vezetéken való szállításról" - mondta a kihívásokat vázolva.

Utóbbi vezeték szűk keresztmetszete Horvátországban van. A kapacitása mintegy 11 millió tonna évente, a leállásokat, karbantartást is beleszámítva. A nyilatkozat alapján

ahhoz, hogy a Mol százhalombattai finomítója és a Slovnaft is működni tudjon a Barátság leállása esetén is, évente legalább 14 millió tonna kőolajra van szükség. És akkor még Csehországba nem jutott olaj, oda további 5 millió tonna kellene.

"Most kezdtünk tárgyalni a horvát féllel, a Janaf céggel a szállításról, de ők mintegy 7-szer magasabb árat kérnek, mint az átlagos európai ár. Ez is növelni fogja a költségeinket. Februártól havi 2 tankhajó kőolajra lesz szükség, amihez biztosítani kell a logisztikai hátteret is" - mondta a Slovnaft vezérigazgatója.

Megemlítette, hogy az üzemanyagársapka megmutatta Magyarországon, hogy miként fog működni a piac február 5-e után. Az importhiány és a finomító leállása okozta, hogy az elmúlt napokra mintegy 300 kúton nem volt benzin vagy csak korlátozott mennyiségben.

"A szolidaritás megszűnik, ha mindenkinek problémái lesznek a hazai ellátással" - mutatott rá, arra utalva, hogy a kereskedőknek máshol jobban megérte eladni az üzemanyagot, mint Magyarországon az alacsony árak mellett.

Mint arra Hernádi Zsolt is emlékeztetett, az európai dízelfogyasztás egytizede esik ki az orosz olajtermékekre vonatkozó tilalom miatt. Ez hatalmas mennyiség, és a magasabb költségek, illetve a termékhiány miatt még

két eurónál magasabb ár is jöhet

- mondta Világi Oszkár az északi szomszédunknál várható helyzetről. "Szlovákiában talán lesz elég nafta, de lesznek országok, ahol hiány lesz belőle" - jegyezte még meg európai kitekintésként.

Azzal kapcsolatban, hogy a szlovák kormány 70 százalékos különadót vetne ki a Slovnaftra, mert használhatja az olcsóbb orosz kőolajat, a cég vezetője leszögezte: a 70 százalékos kulcsot túl magasnak tartja.

"Az Európai Unió minimálisan 33 százalékot javasol azzal, hogy a kulcs legyen arányos és igazságos. Szerintem ennek a kétszerese nem arányos és nem is igazságos.

Ráadásul a 70 százalék nem is a tényleges kulcs, a valós az 91 százalék, mert a javaslat szerint a 70 százalékos kulcsot nem lehet levonni az adóalapból, vagyis még további 21 százalékot is ki kell fizetni" - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×