Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.32
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A 2021. június 24-én közreadott képen az orosz hadsereg SZU-24M típusú repülőgépe bevetésre indul a szíriai Hmeimim légitámaszpontról 2015. október 22-én. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Defender brit romboló 2021. június 23-án három kilométer mélyen behatolt Oroszország területi vizeire a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében, és csak azt követően változtatott irányt, hogy egy orosz őrnaszád két figyelmeztető lövést adott le, egy SZU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a haladási útvonalára.
Nyitókép: MTI/AP/Vlagyimir Isacsenkov

Fehéroroszország: már atomtámadásra is képessé vált a légierő

A fehérorosz elnök bejelentette, hogy a légierő Szu-24-es bombázóit alkalmassá tették atomfegyverek bevetésére.

Alekszandr Lukasenka újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Minszk így azonnali válaszcsapást mérhet, ha a Nyugat megtámadja Fehéroroszországot. A Belta helyi hírügynökség szerint a gépek átépítéséről a fehérorosz államfő előzetesen egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Fehéroroszország ugyan nem rendelkezik saját atomfegyverrel, de Oroszország szövetségese, és megengedte, hogy területét felhasználják Oroszország ukrajnai inváziójához - írta a Reuters brit hírügynökség.

Lukasenka arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy ha a szomszédos - NATO-tag - Lengyelország felől fenyegetés érné Fehéroroszországot, s a helyzet eszkalálódna, "nincs olyan helikopter vagy repülőgép, ami megmentené" az Oroszországgal szemben álló nyugati országokat. Kijelentette továbbá: bízik benne, hogy a lengyel haderő - ellentétben a lengyel politikusokkal - tisztában van vele, Minszk miként reagálna egy ilyen esetben.

Utalva a nukleáris fegyverek szállítására képes repülőkre, hozzátette: "mindennel elkészültek", s "nem volna jó ötlet" a helyzet fokozása, ha ugyanis a Nyugat Fehéroroszországgal húz ujjat, akkor az orosz és fehérorosz szövetség részéről "azonnali válaszra" számíthat.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×