Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
316.03
bux:
150381.6
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében. Trump kijelentette, hogy Washington Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket, valamint azt is, hogy Jeruzsálemet Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismeri el. Bejelentette továbbá, hogy nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett.
Nyitókép: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Árnyalta nagy hullámokat verő holokausztozását Mahmúd Abbász

Mahmúd Abbász palesztin elnök a nagy nemzetközi felháborodás hatására módosította azon kijelentését, amelyben kedd esti berlini sajtóértekezletén a holokauszthoz hasonlította Izrael palesztinokkal szembeni politikáját – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A ynet értesülése szerint Abbász visszakozását Izrael erős nyomásgyakorlása előzte meg, számos izraeli politikus elítélte a Palesztin Hatóság elnökének berlini kijelentéseit.

Abbásztól – a német kancellárral közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján – az AP hírügynökség tudósítója azt kérdezte, hogy palesztin vezetőként bocsánatot kér-e Izraeltől azért a palesztin terrortámadásért, amelyet ötven éve, 1972-ben a müncheni nyári olimpián az izraeli csapat ellen követtek el.

A Palesztin Hatóság vezetője nem tért ki a német földön izraeliek ellen a második világháború vége óta elkövetett egyik legsúlyosabb bűncselekményre – amelyben 11 izraeli állampolgár vesztette életét –, helyette a palesztinokkal szembeni izraeli politikát ostorozta.

Mint mondta, ha valaki fel akarja hánytorgatni a múltat, akkor azt is tudomásul kell vennie, hogy Izrael az utóbbi évtizedekben a palesztin területeken ötven helyszínen mészárolt le palesztinokat.

Ez "ötven mészárlás, ötven holokauszt"

– jelentette ki Abbász kedden.

Szerdán a berlini kijelentését módosító közleményben hangsúlyozta, hogy "a holokauszt az emberiség modern kori történelmének legszörnyűbb bűne." Hozzátette, hogy

nem állt szándékában tagadni a múlt században a náci Németország és kollaboránsai által elkövetett népirtás egyediségét, és hogy azt határozottan el kell ítélni.

A közlemény szerint "a bűncselekmények, amelyekről beszélt, a 'Nakba' óta az izraeli erők által a palesztin nép ellen elkövetett tömeggyilkosságok, ezek olyan bűncselekmények, amelyek sorozatát a mai napig nem sikerült megállítani".

A 'Nakba', vagyis a 'katasztrófa' kifejezéssel a palesztinok az Izrael kikiáltását követő, a zsidó állam számára sikeres függetlenségi háborút jelölik, amelynek hatására akkor több százezer palesztin menekült el földjéről, mára több mint ötmilliós népességgé gyarapodva a világ különböző tájain.

A ynet kiemeli, hogy

a Palesztin Hatóság hivatalos hírügynökségében megjelentetett pontosítást személyesen Abbász nevében tették közzé, noha általában a hivatal nevében szoktak elnöki üzeneteket bejelenteni.

Több izraeli vezető bírálta Beni Ganz védelmi minisztert is, amiért az utóbbi években többször találkozott és tárgyalt Abbásszal. Ganz azzal utasította vissza a kritikákat, hogy "akik nem felelősek az izraeli civilek és katonák életéért, jól teszik, ha nem prédikálnak azokról a találkozókról, amelyek megakadályozták és megakadályozzák a következő háborút."

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×