Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében. Trump kijelentette, hogy Washington Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket, valamint azt is, hogy Jeruzsálemet Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismeri el. Bejelentette továbbá, hogy nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett.
Nyitókép: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Árnyalta nagy hullámokat verő holokausztozását Mahmúd Abbász

Mahmúd Abbász palesztin elnök a nagy nemzetközi felháborodás hatására módosította azon kijelentését, amelyben kedd esti berlini sajtóértekezletén a holokauszthoz hasonlította Izrael palesztinokkal szembeni politikáját – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A ynet értesülése szerint Abbász visszakozását Izrael erős nyomásgyakorlása előzte meg, számos izraeli politikus elítélte a Palesztin Hatóság elnökének berlini kijelentéseit.

Abbásztól – a német kancellárral közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján – az AP hírügynökség tudósítója azt kérdezte, hogy palesztin vezetőként bocsánatot kér-e Izraeltől azért a palesztin terrortámadásért, amelyet ötven éve, 1972-ben a müncheni nyári olimpián az izraeli csapat ellen követtek el.

A Palesztin Hatóság vezetője nem tért ki a német földön izraeliek ellen a második világháború vége óta elkövetett egyik legsúlyosabb bűncselekményre – amelyben 11 izraeli állampolgár vesztette életét –, helyette a palesztinokkal szembeni izraeli politikát ostorozta.

Mint mondta, ha valaki fel akarja hánytorgatni a múltat, akkor azt is tudomásul kell vennie, hogy Izrael az utóbbi évtizedekben a palesztin területeken ötven helyszínen mészárolt le palesztinokat.

Ez "ötven mészárlás, ötven holokauszt"

– jelentette ki Abbász kedden.

Szerdán a berlini kijelentését módosító közleményben hangsúlyozta, hogy "a holokauszt az emberiség modern kori történelmének legszörnyűbb bűne." Hozzátette, hogy

nem állt szándékában tagadni a múlt században a náci Németország és kollaboránsai által elkövetett népirtás egyediségét, és hogy azt határozottan el kell ítélni.

A közlemény szerint "a bűncselekmények, amelyekről beszélt, a 'Nakba' óta az izraeli erők által a palesztin nép ellen elkövetett tömeggyilkosságok, ezek olyan bűncselekmények, amelyek sorozatát a mai napig nem sikerült megállítani".

A 'Nakba', vagyis a 'katasztrófa' kifejezéssel a palesztinok az Izrael kikiáltását követő, a zsidó állam számára sikeres függetlenségi háborút jelölik, amelynek hatására akkor több százezer palesztin menekült el földjéről, mára több mint ötmilliós népességgé gyarapodva a világ különböző tájain.

A ynet kiemeli, hogy

a Palesztin Hatóság hivatalos hírügynökségében megjelentetett pontosítást személyesen Abbász nevében tették közzé, noha általában a hivatal nevében szoktak elnöki üzeneteket bejelenteni.

Több izraeli vezető bírálta Beni Ganz védelmi minisztert is, amiért az utóbbi években többször találkozott és tárgyalt Abbásszal. Ganz azzal utasította vissza a kritikákat, hogy "akik nem felelősek az izraeli civilek és katonák életéért, jól teszik, ha nem prédikálnak azokról a találkozókról, amelyek megakadályozták és megakadályozzák a következő háborút."

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×