Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Emmanuel Macron francia elnök leadja szavazatát Le Touquet-ban 2022. április 24-én, a francia elnökválasztás második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/REUTERS/Gonzalo Fuentes

Nagy fölénnyel győzött Emmanuel Macron az exit pollok szerint

Két közvéleménykutató is azt mérte, hogy a jelenlegi francia elnök a szavazatok 58 százalékát szerezte meg.

Emmanuel Macron elnök 58,2 százalékot, míg szélsőjobboldali kihívója, Marine Le Pen 41,8 százalékot érhet el az Ipsos-Sopra Steria első becslései szerint a francia elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában. Így a centrista Macron az első elnök lehet 2002 óta, akit újraválasztanak. Az Ifop becslései nagyon hasonló végeredményt vetítenek előre, náluk Macron 58, Le Pen 42 százalékra számíthat – írja a Telex.

Az exit pollok hírére üdvrivalgás tört ki az Eiffel-torony lábánál, ahol a hivatalban lévő elnök hívei gyülekeztek.

Marine Le Pen elismerte választási vereségét

– számol be a fejleményekről az MTI.

Az április 10-i első fordulóból Macron 27,84, Le Pen 23,15 százalékkal jutott tovább, és bár ez azonos felállás volt, mint az előző, 2017-es elnökválasztás idején, az első fordulós eredmények és exit pollok, valamint a második fordulóra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján két hete szorosnak ígérkezett a második forduló, ellentétben az öt évvel ezelőttivel. Akkor Macron 66,1 százalékot elérve győzte le a 33,9 százalékon végző Le Pent – emlékeztet a Telex.

Két hete több közvélemény-kutatás már-már hibahatáron belülre mérte a két jelöltet, olyan felmérés is volt, amely csupán 51-49-es Macron győzelmet jósolt. Azóta az olló valamelyest kinyílt köztük, és a szavazás előtti legutolsó felmérések adatainak összesítése alapján Macron tíz százalékpontos, 55-45 arányú előnyben volt Le Pennel szemben.

A vasárnapi második fordulóban az Ipsos-Sopra Steria becslése szerint várhatóan 28,2 százaléknyi választó maradhatott távol a szavazástól, vagyis a részvétel néhány százalékponttal alacsonyabb lehet, mint 2017-ben, vagy mint az április 10-i első fordulóban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×