eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron, Frances president, right, and wife Brigitte Macron celebrate on stage following the second round of voting in the French presidential election in Paris, France, on Sunday, April 24, 2022. Macron defeated far-right leader Marine Le Pen in the French presidential election on a pro-business, pro-European Union platform, bolstering the bloc in the midst of its worst security crisis in decades. Photographer: Benjamin Girette/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Benjamin Girette/Bloomberg via Getty Images

Szakértő: turbulens ciklus vár Emmanuel Macronra

Franciaországban a hivatalban lévő vezető nyerte meg az elnökválasztást Marine Le Pennel szemben. Emmanuel Macron magabiztos győzelmet aratott, de megosztott a francia társadalom, támogatóinak 40 százaléka csak kihívója ellenében szavazott rá – mondja Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Ahogy azt korábban az Infostart is megírta, az Ifop, Elabe, Opinionway és Ipsos közvélemény-kutató cégek felmérései szerint Emmanuel Macront a szavazatok 57,6-58,2 százalékával választották újra, míg Marine Le Pen a szavazatok 41,8-42,4 százalékát tudhatja magáénak a francia elnökválasztás második fordulójában.

Soós Eszter Petronella azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macront relatíve nagyobb arányban győzött, mint 5 évvel ezelőtt, úgy fogalmazott: az elmúlt két hétben már nyílt az olló a két jelölt között, és e tendencia az utolsó napokban is folytatódhatott, különösen azért, mert Marine Le Pen nem tudta megnyerni a szerdai elnökjelölti tévévitát. Másrészt voltak bizonytalanságok, nevezetesen, hogy végül mennyien fognak távol maradni a választástól, valamint érvénytelenül szavazni – tette hozzá a Franciaország-szakértő. Egyetértett azzal, hogy

az előrejelzéseknél valóban kicsit nagyobb arányban győzött

a hivatalban lévő vezető, „de talán ennyi bizonytalanság benne volt a számokban és a körülményekben”. A hivatalos eredményhirdetés egyébként a szerdai napon várható.

Ismeretes, Franciaországban két hónap múlva nemzetgyűlési választások is lesznek, aminek a kampánya – az elnökválasztás lezárultával – vasárnap eset kezdetét vette. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa elmondása alapján ugyan a megválasztott köztársasági elnök többséget kapott a franciáktól, ellenzéke, köztük Marine Le Pen, valamint Jean-Luc Mélenchon, az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végző radikális baloldali politikus már belecsaptak a miniszterelnöki kampányba, arra kérve a franciákat, hogy adjanak nekik többséget.

A szakértő a várható esélyeket illetően hozzátette: hogy végül milyen szövetségek köttetnek, az a következő napok kérdése lesz, de az üzengetések már megindultak. Fontos megjegyezni azonban – hangsúlyozta Soós Eszter Petronella –, hogy nem arányos választási rendszerről van szó: 577 képviselőt választanak, egyéni kerületi rendszerben. „Úgyhogy nagyon fontos lesz, hogy hol, kiket indítanak, milyen szövetségekkel.” Ugyanakkor a 2000 óta a jelenlegi formában szervezett választások tapasztalatai Macronék mellett szólnak – mondta.

Második ciklus

Emmanuel Macron vasárnap esti győzelmi beszédében úgy fogalmazott, többé már nem egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke. A vezető igyekezett békítő hangnemet megütni, miközben a francia készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta a választási eredményekkel elégedetlen tüntetőket Párizs belvárosában.

Soós Eszter Petronella szerint a francia társadalom nagy megosztottságát mutatja, hogy tízből négy Marcon-szavazó a kutatóknak azt mondja: csak azért támogatja a mostani elnököt, hogy ne Marine Le Pen legyen az elnök, míg a megkérdezettek 56 százaléka azt szeretné, ha Macronnak nem lenne parlamenti többsége.

„És ez csak a felszíne annak a társadalmi feszültségnek, ami ezen a választáson is jól látható:

Macron azoknak a jelöltje, akik jól érzik magukat a világban és a globalizációban, Le Pen pedig az elégedetlenségek szószólja volt”

– fogalmazott a Franciaország-szakértő, aki szerint a konfliktusok a felszínen maradnak. Emmanuel Macronnak tehát ebből a szempontból nehéz, nehezebb lesz kormányoznia a második ciklusban, annál is inkább, mert népszerűtlenebb reformokat is beígért, és maga is azt vetítette előre vasárnap este, hogy „turbulens időszak” következik.

Bár a konkrétumai még nem látszanak, Soós Eszter Petronella szerint Macron várhatóan tartani fogja magát a kampányban tett ígéretéhez, miszerint – szakítva az elmúlt 5 év gyakorlatával – permanens nemzeti konzultációt (a franciák nagy vitának nevezik ezt) kíván majd folytatni a franciákkal. De szerinte napok kérdése és kiderül, milyen tartalommal töltik majd meg ezt az új „stílust”, amit Marcon ígért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×