Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Emmanuel Macron, Frances president, speaks to supporters following the second round of voting in the French presidential election in Paris, France, on Sunday, April 24, 2022. Macron defeated far-right leader Marine Le Pen in the French presidential election on a pro-business, pro-European Union platform, bolstering the bloc in the midst of its worst security crisis in decades. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Emmanuel Macron: függetlenebb Franciaország, erősebb Európa

"Nem vagyok többé egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke vagyok" – mondta az exit pollok alapján nagy fölénnyel újraválasztott francia köztársasági elnök. A készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta az elégedetlen tüntetőket Párizs belvárosában.

Ahogy azt korábban az Infostart is megírta, az Ifop, Elabe, Opinionway és Ipsos közvélemény-kutató cégek felmérései szerint Emmanuel Macront a szavazatok 57,6-58,2 százalékával választották újra, míg Marine Le Pen a szavazatok 41,8-42,4 százalékát tudhatja magáénak a francia elnökválasztás második fordulójában.

Az exit pollok hírére üdvrivalgás tört ki az Eiffel-torony lábánál, ahol a hivatalban lévő elnök hívei gyülekeztek.

Macron győzelmi beszédében kijelentette, hogy környezettudatosság szempontjából vezető országgá kívánja tenni Franciaországot.

"Köszönöm, hogy bizalmat szavaztak nekem, hogy függetlenebbé tehessem Franciaországot, Európát pedig erősebbé befektetések és mélyreható reformok által" – hangsúlyozta az Eiffel-toronynál ősszegyűlt hívei előtt.

Macron beszélt arról is, hogy

figyelmet kell fordítani minden választópolgár aggályaira, függetlenül attól, hogy elmentek-e szavazni, s rá szavaztak-e, vagy sem.

"Nem vagyok többé egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke vagyok" – emelte ki.

Ígéretet tett, hogy a következő ötéves ciklusa más lesz. Úgy fogalmazott, hogy senkit sem hagynak magára.

A közösségi médiában felvételek jelentek meg arról, hogy Párizs Chatelet nevű belvárosi negyedében a francia készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta a választási eredményekkel elégedetlen tüntetőket.

Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor azt ígérte, nem hagy fel a küzdelemmel, mondván, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz.

"Még nagyobb erőfeszítéssel fogom munkámat folytatni a franciákért" – hangsúlyozta.

Az 53 éves politikus kijelentette, hogy a választási eredmény "győzelmet" jelent pártja számára, amely készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.

Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett radikális baloldali

Jean-Luc Mélenchon jó hírnek értékelte Marine Le Pen választási vereségét az ország egysége szempontjából.

Egyben megerősítette szándékát, hogy meg akarja szerezni a miniszterelnöki tisztséget a parlamenti választásokon. Ugyanakkor bírálta Macront, aki szerinte az ötödik francia köztársaság legrosszabb választási eredményével vált elnökké.

"Nem szavazók és tartózkodók tengerének hullámain lovagol" – hangoztatta.

Éric Zemmour publicista, az első választási forduló radikális jobboldali jelöltje a francia nemzeti erők egyesítését szorgalmazta a közelgő parlamenti választásokra tekintettel.

"A jobboldali és hazafias erők koalícióját sürgetem... Meghatározó erőnek kell lennünk a következő törvényhozásban" – jelentette ki Zemmour.

Időközben több európai politikus is gratulált Macronnak az újraválasztásához.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitter-oldalán azt írta: "Bravó Emmanuel". "Ezekben a mozgalmas időkben megingathatatlan Európára és egy több szuverenitással rendelkező és stratégiailag jelentősebb Európai Unió iránt elkötelezett Franciaországra van szükség" - írta Michel.

Boris Johnson brit, Alexander De Croo belga, Mark Rutte holland, Mario Draghi olasz és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sorra gratulált Emmanuel Macronnak.

"Örülök, hogy folytathatjuk jó együttműködésünket.

Közösen fogjuk előrébb vinni Franciaországot és Európát"

– írta Ursula von der Leyen a mikroblogján.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×