eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A párizsi Notre-Dame-székesegyház két nappal a templomban pusztító tűzvész után, 2019. április 17-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

A 13. századi építőmesterek zseniális megoldása miatt nem pusztult el a Notre-Dame

Évekig tart a Notre-Dame helyreállítása, ami az elpusztult részeknél már nem restaurálást, hanem rekonstruálást jelent - mondta az InfoRádiónak a Magyar Restaurátorok Szövetségének elnöke. A leomlott huszártorony pótlására nemzetközi építészeti pályázatot írnak ki. Feltehetően rövidzárlat okozhatta a tüzet.

A francia bűnügyi rendőrség egyik vezetőjének véleménye szerint feltehetően rövidzárlat okozta a párizsi Notre-Dame székesegyházban hétfőn este keletkezett tüzet. A rendőri vezető, aki nevének elhallgatását kérte, az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy a nyomozókat biztonsági okokból még mindig nem engedték be a székesegyházba.

A Notre-Dame rektora, Patrick Chavet püspök azt javasolta, hogy építsenek egy kisebb, ideiglenes templomot a székesegyház előtti téren, hogy a hívők ott imádkozhassanak, amíg a 12. századi épületet restaurálják. A párizsi Városháza jóváhagyását adta csütörtökön az elképzeléshez, feltéve, hogy a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik.

A tér alatt ugyanis az ókorból származó romokat őrző altemplom húzódik, valamint földalatti parkoló is működik alatta.

A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, hétfő este a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, és milliók keresik fel évente.

Az újjáépítés viszonylag sürgős lenne, Emmanuel Macron elnök kedden meg is ígérte, hogy a székesegyházat öt éven belül felépítik. A sietség oka részben az, hogy Párizs lesz a házigazdája a 2024. évi nyári olimpiai játékoknak.

Optimisták a szakértők

"A Notre-Dame talán előbb fog a régi fényében tündökölni a hétfői pusztító tűzvész után, mint a gyászoló párizsiak várnák. Készen állunk, hogy segítsünk" - üzente az 1992-es leégett Windsor-kastély újjáépítését végző Donald Insall Associates munkatársa, aki csapatával most a londoni Westminster-palota renoválásán dolgozik. Az a legnagyobb kérdés, hogy a megmaradt szerkezetből mennyi tartható meg, és mekkora részt kell lebontani" - tette hozzá Francis Maude.

Bertrand de Feydeau, a Fondation du Patrimoine örökségvédelmi csoport alelnöke korábban azt mondta, hogy Franciaországban már nincsenek olyan nagy fák, amelyekből újjá lehetne építeni a Notre-Dame födémét.

A katedrális tetőszerkezetéhez 13 ezer fát vágtak ki a 12. században - olyanokat, amelyek a 800-900-as évek óta nőttek.

A francia szakembernél derűlátóbb a brit Giles Downes, a Stratford's Building Crafts College elnöke, aki szerint ha máshol nem, hát Észak-Európában még van elég magas, egyenes törzsű kocsánytalan tölgy erre a célra.

Időközben ez a probléma megoldódni látszik: a 3,5 millió magán erdőtulajdonost tömörítő Fransylva alapítvány kedden minden tagját felkérte, hogy ajándékozzon egy tölgyfát a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához.

Az ötletet a francia biztosító és beruházó is magáévá tette, és 1300 százéves tölgyet ajánlott fel a leégett tetőszerkezet pontos másának újjáépítéséhez. A fákat a normandiai Conches-ban fogják kivágni, ahol a biztosítónak 1000 hektáros erdeje van.

Épületmentő megoldás

Bárhogyan is lesz, önmagában is értékelendő körülmény, hogy csak a tető újjáépítésére kell megoldást találni. Ez a 13. századi építőmesterek zsenialitásának köszönhető - mutatott rá Takács Imre művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének vezetője az M1-en.

"A katasztrófa során az igazi nagy bajt elkerültük, mert nem omlottak be a kőboltozatok. Ha ez megtörtént volna, akkor a tetőn felhalmozódott parázs és izzó zsarátnok bezuhant volna az épület belsejébe, és ott mindent lángra gyújtott volna - faszerkezeteket, szobrokat, és az üvegablakok mind leolvadtak volna. Abban, hogy ez nem történt meg, a gótikus építőmesterek egy zseniális találmányának volt része:

a templom koszorúmagasságát és boltozatindítási magasságát oldalról, messziről megtámasztó támívek miatt az épület falai nem tudtak szétnyílni és nem dőlt be a tető

- így menekülhetett meg az épület" - mondta Takács Imre.

A minimális beavatkozásra kell törekedni

Óriási veszteségnek nevezte az InfoRádióban Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Szövetségének elnöke a hétfői Notre-Dame-tűz következményeit, és nem csak azért, mert ebből a templomból "csak egy van a világon" és a világörökség része.

"Nagyon körül kell járnunk, hogy mi okozta a tüzet; hogyan lehet, hogy egy több mint 800 éves épület felújításra kerül, és már ég is? Döbbenetes!" - fogalmazott elöljáróban Szentkirályi Miklós.

Szerinte most a francia kollégáknak azonnal felmérést kell készíteni a pusztulás mértékéről.

"Restaurálni azt lehet, ami megvan, ami nincs, azt rekonstruálni lehet talán. Az első azt jelenti, hogy az eredeti alkotóanyagait nem cserélhetem ki, hanem azt kell megőrizni bármi áron hosszú eljárási folyamattal, ami nem a tökéletesség, hanem a hitelesség felé irányul.

Ehhez akár három évre vagy még többre is szükség lehet" - mondta el.

Arra reagálva, hogy fából az eredeti tetőszerkezetet egyes francia szakvélemények szerint már nincs lehetőség helyreállítani, mert nincsenek már ekkora fák, azt mondta: majdnem így van. "De azért világos, hogy a felmérésnél kezdődik minden" - ismételte meg szakmai álláspontját Szentkirályi Miklós.

Úgy látja, rengeteg dokumentum segíthet a restaurálásban, és ahol erre lesz lehetőség, ott a minimális beavatkozás elvét kell követniük a szakembereknek, és minden menthető anyagot meg kell menteni. Ami pedig elpusztult, azt rekonstruálni kell - kérdés, hogy melyik "eredeti állapotot". Hozzátette:

a Notre-Dame esetében olyanról, hogy "eredeti állapot", nehéz beszélni,

hiszen a párizsi katedrális számos nagyobb felújításon is átesett az évszázadok során. Az is kérdés, hogy melyik ilyen felújításból mi maradt fenn.

Az már a hétfői tragédia éjszakáján egyértelmű volt, hogy a templom megmenekül, de az is, hogy a teteje odalett. Zoboki Gábor Ybl-díjas építész szerint is kérdés, hogy melyik állapotot akarják majd helyreállítani, de szerinte - mint arról az InfoRádióban beszélt - újjáépíthető a jól dokumentált székesegyház. Valósággal közkulturális örömhír, hogy a templom híres nagyorgonájának nem esett bántódása. A károk így is felbecsülhetetlenek, hisz többszáz éves festmények vesztek oda. A francia elnök 5 éven belüli újjáépítést ígér.

A székesegyház leomlott huszártornya újjáépítésére nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek - jelentette be szerdán Édouard Philippe francia kormányfő. A pályázat segítségével döntik el, hogy

az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség.

A munkák költségeit még nem becsülték fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×