Infostart.hu
eur:
386.34
usd:
331.74
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Az előző esti heves tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház 2019. április 16-án. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Notre-Dame - tragikus mérleg és a folytatás a tűzvész után

A Notre-Dame nem égett le teljesen, de a károk így is felbecsülhetetlenek. A tető megsemmisült, több száz éves festmények vesztek oda, de számos kincs megmenekült, köztük az orgona is, amelyet a világ egyik legjobb hangszereként tartanak számon.

A tűzoltók még legalább egy napig dolgoznak majd azon, hogy a Notre-Dame ne gyulladjon ki újra - mondta az InfoRádióban Jambrik Rudolf nyugalmazott tűzoltó ezredes. Az épületben lévő öblös gerendák nagyon sokáig képesek izzani, az utómunkálatok ezért akár szerda reggelig is eltarthatnak, és még egész nap locsolni kell a katedrális egyes részeit.

"A helyreállítás évekig elhúzódik, ezalatt kiszárad az épületszerkezet, és a további károsodástól mentesíteni tudják olyan anyagokkal, amelyek ma már nem futurisztikusak. Képesek a teljesen elszenesedett szerkezeteket is tökéletesen megtisztítani, eredeti állapotba hozni"

- mondta Jambrik Rudolf.

Újjá lehet építeni

Jól dokumentált a székesegyház épülete, amelyet ez alapján újjá lehet építeni - mondta el az InfoRádiónak Zoboki Gábor arra reagálva, hogy Emmanuel Macron francia elnök még hétfő éjjel megígérte a rekonstrukciót.

Az Ybl-díjas építész beszélt a legjobban károsodott és a legnehezebben reprodukálható részekről, a tűz és a víz által okozott károkról is.

Közben ugyanakkor egy francia szakember arról beszélt a France Info rádiónak, hogy a fa födémszerkezet újjáépítéséhez új technológiát kell alkalmazni, mert már nincsenek az országban olyan méretű fák, amekkorákat a 13. században kivágtak az építkezéshez.

A tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer fát a feljegyzések szerint 1160 körül vágták ki, 21 hektárnyi erdőt felhasználtak hozzá, a fák többsége a 800-900-as évektől nőtt.

A legdöbbenetesebb a tömeg csendje volt

Tízezrek álltak, térdeltek némán, énekeltek vagy imádkoztak Párizs utcáin, miközben a Notre-Dame égett. Eleinte sokan csak turistalátványosságként figyelték a lángokban álló székesegyházat. Az InfoRádió párizsi szemtanúkat kérdezett.

"Még a hírek megjelenése előtt a Facebookon láttuk a feltöltéseket, hogy a Notre-Dame lángokban áll" - idézte vissza egyikük.

"Percek alatt több tízezer ember jelent meg az utcákon, elsősorban a hidaknál, ahonnan a legjobban láthatták az eseményeket"

- tette hozzá. Az éttermek ajtajait kinyitották, a tévéket felhangosították, hogy mindenki informálódhasson.

Riadalom helyett inkább sokkolta az embereket a tűzvész, az imákon, énekeken kívül nem is lehetett semmit hallani.

Egy élő egyházi hely

A párizsi Notre-Dame az egyetemes művészet számos pótolhatatlan kincsének őrzője - mondta az InfoRádióban Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a romantika és a gótika templomépítészetének szakértője.

A párizsi Notre-Dame püspöki székhely, és noha Franciaország prímása nem a párizsi érsek, hanem a lyoni, nem kisebb a párizsi székesegyház jelentősége sem - mondta az InfoRádió érdeklődésére Gájer László katolikus pap a hétfő esti tűzben súlyos károkat szenvedő katedrálisról.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának filozófiatanára kiemelte,

a Notre-Dame nemcsak turistalátványosság, hanem egy élő egyházi hely is.

Az épület nyolcszáz éves, a 12. századben kezdték építeni, és majdnem kétszáz évig dolgoztak rajta. A jelentőségét mutatja, hogy pápák voltak jelen az alapkőletételnél és a felszentelésnél is. A templomban olyan jelentős események történtek, mint Napóleon megkoronázása, vagy Jeanne d'Arc szentté avatása.

Odalett és megmenekült műkincsek

A francia kormány és a párizsi önkormányzat közlése szerint a tűzoltók nagyon sok kincset kimentettek a tűzből, például Jézus állítólagos töviskoronáját, amit 1238-ban IX. Lajos király vitt Párizsba, illetve az uralkodó akkor viselt tunikáját. Tizenhat szobor azért menekült meg, mert a katasztrófa előtt néhány órával mindegyiket elszállították restaurálásra.

Nem sérültek meg a harangok és a rózsaablakok sem. Az orgonát megvizsgálták, mert úgy vélték, hogy a sípok szinte biztosan megrongálódtak a 900 fokos hőtől, de kiderült: a hangszer túlélte a katasztrófát.

Több XVII. és XVIII. századi festmény pedig a lángok martaléka lett, mert olyan nagyok voltak, hogy nem birták kivinni őket az épületből.

Szolidaritásukat fejezték ki egyházi és politikai vezetők

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget, ahogyan együttérzéséről biztosította a franciákat Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében bátorságra buzdította a lángoló, "Európa büszkeségét jelentő katedrális" oltásán dolgozó tűzoltókat.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, percről percre követi az eseményeket, azt, "hogyan ejti zsákmányul" a párizsi Notre-Dame-ot, amely - mint írta - az egész emberiség öröksége.

Donald Tusk, az Európai tanács elnöke Twitter-üzenetében együttérzését fejezte ki Franciaországgal, és úgy fogalmazott, hogy a párizsi Notre-Dame egész Európa katedrálisa.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, "rendkívül fájdalmas látni a lángoló székesegyház szörnyű képeit. Ez a katedrális a világ egyik legnagyobb kincse, kultúránk és életünk része, valószínűleg nincs hozzá fogható a világon".

A tűzvész sújtotta Notre-Dame "Franciaország és európai kultúránk jelképe" - jelentette ki Angela Merkel német kancellár. "Francia barátainkkal vagyunk" - írta a Twitter mikroblog portálon szóvivője, Steffen Steibert.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

A Jedlik Ányos Energetikai Program vállalati energiatárolós pályázatának benyújtási határidejét a minap február 10-ig elhalasztották. Úgy tudjuk, hogy a lépést megelőzően az iparági szervezetek számos észrevételt küldtek az Energiaügyi Minisztériumnak a pályázat kapcsán, mert a támogatási konstrukció több elemével kapcsolatban is felmerültek aggályok - és van egy olyan kritikus pontja, amely érdemben visszafoghatta az érdeklődést a várakozásokhoz képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×