Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A biztonsági személyzet egyik tagja Szaúd-Arábia törökországi konzulátusának bejáratában Isztambulban 2018. október 16-án. Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírónak október 2-án nyoma veszett, miután felkereste hazája isztambuli főkonzulátusát, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Megjelent az eltűnt újságíró utolsó cikke

A The Washington Post című amerikai lap csütörtöki számában közreadta Dzsamál Hasogdzsi utolsó cikkét, amelyet a szaúdi újságíró közvetlenül az eltűnése előtt küldött a lapnak. A cikk csütörtökre virradóra az újság online változatában is megjelent. A török hatóságok ismét átvizsgálták Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusát.

A publicisztika elején a véleményrovat szerkesztője közli: a cikket Hasogdzsi írásainak fordítója juttatta el a szerkesztőségbe, egy nappal azután, hogy az újságíró - aki egy éve az Egyesült Államokban élt és a The Washington Postban publikált - eltűnt hazája isztambuli konzulátusán.

A cikkben - amelynek címe: Az arab világnak most a véleményszabadságra van a legnagyobb szüksége - Hasogdzsi a többi között azt hangsúlyozza:

"a Közel-Kelet országainak most szabad kezet adtak ahhoz, hogy egyre erőteljesebben hallgattassa el a médiát".

Az újságíró konkrét példákat említ az arab világból: Szaúd-Arábiát, ahol éppen az egyik íróbarátját ítélték ötéves börtönbüntetésre, mert bírálta a szaúdi elitet, valamint Egyiptomot, ahol a kormányzat még 2014-ben elkobozta az egyik újság valamennyi nyomtatott példányát, mert a lap interjúsorozatot közölt egy volt titkosszolgálati vezetővel, aki bírálta a kairói kormány döntéseit. "Ezeknek a cselekedeteknek immár nincsenek következményeik a nemzetközi közösségben" - állapította meg Hasogdzsi, hozzátéve, hogy némi elítélést ugyan kiváltanak, de ezt gyorsan követi a feledés csöndje.

"Voltak idők, amikor az újságírók még úgy hitték, hogy az internet megszabadítja az információkat a nyomtatott sajtóhoz köthető cenzúrától és ellenőrzéstől.

De ezek a kormányok, amelyeknek a léte függ az információk ellenőrzésétől, agresszívan blokkolták az internetet"

- írta Hasogdzsi. Hozzátette: helyi riportereket tartóztattak le és hirdetőkre gyakoroltak nyomást.

Sajtószabadság dolgában a szaúdi újságíró "oázisnak" látta Katart, és némi megszorítással Tunéziát, valamint Kuvaitot is, bár ez utóbbi két ország esetében fájlalta, hogy elsősorban belpolitikai kérdésekkel és nem az arab világgal foglalkoznak.

Dzsamál Hasogdzsi úgy vélte, hogy az arab világra most a saját vasfüggönye zárul, amelyet azonban nem külső, hanem hatalomra vágyó belső erők kényszerítenek rá. "Az araboknak most olyasmire lenne szükségük, mint ami a hidegháború idején a Szabad Európa volt" - szögezte le eltűnése előtti utolsó írásában Dzsamál Hasogdzsi.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Az AI végre degeszre tömheti a kincseskamrákat, de van egy jókora csavar a történetben

Az AI végre degeszre tömheti a kincseskamrákat, de van egy jókora csavar a történetben

Az AI-boom 2026-ban is folytatódik, a nagy kérdés, hogy mikor és hogyan váltja be a technológia a hozzá fűzött reményeket. A hangsúly idén eltolódik az egyre nagyobb nyelvi modellek építéséről a jóval nehezebb feladatra: a valódi használatra. Itt jönnek az igazán nagy kihívások és a valódi eredmények is: megjelennek a kisebb, hatékonyabb, olcsóbb modellek, az AI-ügynökök integrálódnak a vállalati rendszerekhez, a mesterséges intelligencia a most épülő világmodellek révén kiléphet a fizikai világba, és az emberi munkaerő kiváltása is felgyorsulhat, de ezt sem lehet ész nélkül csinálni. Ezekről a témákról is szó lesz március 18-ai AI in Business rendezvényünkön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×