eur:
411.33
usd:
392.5
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró eltűnésének körülményeit vizsgálják török nyomozók Szaúd-Arábia isztambuli főkozulátusánál 2018. október 17-én. Az újságíró sorsa azóta ismeretlen, hogy október 2-án bement a főkonzulátusra.
Nyitókép: Emrah Gürel (MTI/AP)

Sok vetülete van az isztambuli gyilkosságnak

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok érdeke is, hogy megtalálják az október 2-án az isztambuli szaúdi konzulátuson eltűnt ellenzéki újságírót. Kis-Benedek József az InfoRádiónak azt mondta: állításával ellentétben a rijadi vezetésnek tudnia kell, hogy mi történt. Valki László nemzetközi jogász szerint a török jog érvényesül Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán is, ahol vélhetően meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsit.

Ez nem csak egy egyszerű gyilkossági ügy, hanem politikai kapcsolatokat is messzemenően érintő téma, mely az amerikai, a török és a szaúd-arábiai együttműködésekre is hatással lehet – hangsúlyozta Kis-Benedek József. Szaúd-Arábia jelenleg Amerika legfontosabb szövetségese a szunnita világban, a fegyverüzlet mellett a politikai kapcsolat is rendkívül szoros a két ország között. A szakértő szerint Donald Trump ezért küldte el külügyminiszterét Isztambulba és Rijadba.

A diplomáciát is érinti az ügy, hiszen a feltételezett gyilkosságot egy nagykövetségen követték el

– emelte ki az NKE tanára, aki szerint mindhárom előbb említett ország érdeke, hogy kivizsgálják az eset körülményeit, és megtalálják az újságíró holttestét. Kis-Benedek József hozzátette: a testet nagy valószínűséggel feldarabolták, és így szállították el.

A szaudi származású, Amerikában élő Dzsamál Hasogdzsi a Washington Postnak tudósított, a szakértő szerint lehet, hogy valami olyat írt, ami sértette egyes emberek érdekét, ezért ölhették meg. Kis-Benedek József hozzátette: ha egy konzulátuson történik hasonló eset, arról az adott ország hatóságai tudhattak róla. A török tisztségviselők szerint egy 15 fős társaság felelős a merényletért, melynek tagjai különböző közlekedési eszközökön érkeztek Isztambulba. Az amerikai vezetésnek ez azért kényes, mert,

ha a szaúdi vezetésnek és a koronahercegnek köze van a gyilkossághoz, „egy terrorista állammal áll az Amerikai Egyesült Államok szövetségben, és azoknak szállít nem kis értékű fegyverzetet”

– fejtette ki az NKE tanára.

A törököknek azért lehet kínos az eset, mert a külképviseletek külső biztonságáért az az ország felel, melynek a területén a követség található, így a hatóságoknak mindenkit regisztrálniuk kellett volna, aki belép a kapun, főleg egy 15 fős csoportot. „Igen lassan csöpögnek az információk” – fogalmazott Kis-Benedek József, hozzátéve: 3 hét telt el az újságíró eltűnése óta, és még mindig kevés konkrétumot lehet tudni.

Kettős jogi alárendeltség alatt

Dzsamál Hasogdzsi annak idején Oszáma bin Ládennel készített interjúkat, amikor ő még a szovjetek ellen harcolt – mondta Valki László. Az újságíró később az arab News Channelnek lett a főszerkesztője és igazgatója, majd az Al Watan újság szerkesztőségét vezette. Utóbbiban megjelent cikkei élénken kritizálták a koronaherceget és a szaúdi királyt is – tette hozzá a nemzetközi jogász.

A szakértő kiemelte, hogy a külképviseleteken dolgozók korábban területenkívüliséget élveznek valamennyi országban, de ez inkább a személyük sérthetetlenségét biztosította. „Ma már ezt a kifejezést nem használják” – jegyezte meg.

A szóban forgó konzulátus így Törökország területéhez tartozik, ahol a török és a szaúdi jogszabályok egyaránt irányadók.

Bűncselekmény elkövetése kívül esik a diplomaták sérthetetlenségén. Az elkövetett cselekmény súlyossága miatt az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy Szaúd-Arábiának le kell mondania az Isztambulban tartózkodó diplomaták jogi mentességéről.

A gyanúba keveredett 12 személyek körözés alatt vannak, és bár a török hatóságok kiadhatnak nemzetközi elfogatóparancsot, egy jó ideig nem valószínű, hogy érvényt tudnak neki szerezni, de „többször előfordult, hogy hasonló cselekmények elővetőit több év múlva valahol, valamelyik országban elkapták”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×