eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró eltűnésének körülményeit vizsgálják török nyomozók Szaúd-Arábia isztambuli főkozulátusánál 2018. október 17-én. Az újságíró sorsa azóta ismeretlen, hogy október 2-án bement a főkonzulátusra.
Nyitókép: Emrah Gürel (MTI/AP)

Sok vetülete van az isztambuli gyilkosságnak

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok érdeke is, hogy megtalálják az október 2-án az isztambuli szaúdi konzulátuson eltűnt ellenzéki újságírót. Kis-Benedek József az InfoRádiónak azt mondta: állításával ellentétben a rijadi vezetésnek tudnia kell, hogy mi történt. Valki László nemzetközi jogász szerint a török jog érvényesül Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán is, ahol vélhetően meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsit.

Ez nem csak egy egyszerű gyilkossági ügy, hanem politikai kapcsolatokat is messzemenően érintő téma, mely az amerikai, a török és a szaúd-arábiai együttműködésekre is hatással lehet – hangsúlyozta Kis-Benedek József. Szaúd-Arábia jelenleg Amerika legfontosabb szövetségese a szunnita világban, a fegyverüzlet mellett a politikai kapcsolat is rendkívül szoros a két ország között. A szakértő szerint Donald Trump ezért küldte el külügyminiszterét Isztambulba és Rijadba.

A diplomáciát is érinti az ügy, hiszen a feltételezett gyilkosságot egy nagykövetségen követték el

– emelte ki az NKE tanára, aki szerint mindhárom előbb említett ország érdeke, hogy kivizsgálják az eset körülményeit, és megtalálják az újságíró holttestét. Kis-Benedek József hozzátette: a testet nagy valószínűséggel feldarabolták, és így szállították el.

A szaudi származású, Amerikában élő Dzsamál Hasogdzsi a Washington Postnak tudósított, a szakértő szerint lehet, hogy valami olyat írt, ami sértette egyes emberek érdekét, ezért ölhették meg. Kis-Benedek József hozzátette: ha egy konzulátuson történik hasonló eset, arról az adott ország hatóságai tudhattak róla. A török tisztségviselők szerint egy 15 fős társaság felelős a merényletért, melynek tagjai különböző közlekedési eszközökön érkeztek Isztambulba. Az amerikai vezetésnek ez azért kényes, mert,

ha a szaúdi vezetésnek és a koronahercegnek köze van a gyilkossághoz, „egy terrorista állammal áll az Amerikai Egyesült Államok szövetségben, és azoknak szállít nem kis értékű fegyverzetet”

– fejtette ki az NKE tanára.

A törököknek azért lehet kínos az eset, mert a külképviseletek külső biztonságáért az az ország felel, melynek a területén a követség található, így a hatóságoknak mindenkit regisztrálniuk kellett volna, aki belép a kapun, főleg egy 15 fős csoportot. „Igen lassan csöpögnek az információk” – fogalmazott Kis-Benedek József, hozzátéve: 3 hét telt el az újságíró eltűnése óta, és még mindig kevés konkrétumot lehet tudni.

Kettős jogi alárendeltség alatt

Dzsamál Hasogdzsi annak idején Oszáma bin Ládennel készített interjúkat, amikor ő még a szovjetek ellen harcolt – mondta Valki László. Az újságíró később az arab News Channelnek lett a főszerkesztője és igazgatója, majd az Al Watan újság szerkesztőségét vezette. Utóbbiban megjelent cikkei élénken kritizálták a koronaherceget és a szaúdi királyt is – tette hozzá a nemzetközi jogász.

A szakértő kiemelte, hogy a külképviseleteken dolgozók korábban területenkívüliséget élveznek valamennyi országban, de ez inkább a személyük sérthetetlenségét biztosította. „Ma már ezt a kifejezést nem használják” – jegyezte meg.

A szóban forgó konzulátus így Törökország területéhez tartozik, ahol a török és a szaúdi jogszabályok egyaránt irányadók.

Bűncselekmény elkövetése kívül esik a diplomaták sérthetetlenségén. Az elkövetett cselekmény súlyossága miatt az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy Szaúd-Arábiának le kell mondania az Isztambulban tartózkodó diplomaták jogi mentességéről.

A gyanúba keveredett 12 személyek körözés alatt vannak, és bár a török hatóságok kiadhatnak nemzetközi elfogatóparancsot, egy jó ideig nem valószínű, hogy érvényt tudnak neki szerezni, de „többször előfordult, hogy hasonló cselekmények elővetőit több év múlva valahol, valamelyik országban elkapták”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×