Sok évi gazdasági pangás után idén már tényleg úgy tűnik, hogy Európa összeszedte magát a válságból: a konjunktúramutatók, a külkereskedelem és összességében a GDP-számok is azt jelzik, hogy 2017-ben szépen fog bővülni a gazdaság Európában. Még Görögország pénzügyei is javulást mutatnak, eközben azonban Olaszországban komoly válság lappang, aminek kitörésére már nem is biztos, hogy sokat kell várni. Az ország makrokilátásainak vizsgálata kapcsán számos költségvetési, monetáris politikai és politikai kockázatot láthatunk, ezek együttesen akár Európára is átgyűrűzhetnek - írja a Portfolio.hu.
Olaszországban az elmúlt két évben
kevesebb, mint 1 százalékkal tudott bővülni a GDP,
és ez a következő két évben is így marad. A munkanélküliségi ráta az elmúlt négy évben stabilan 11-12 között mozgott, a munkaerőpiaccal is tartós problémák vannak. A görögök és spanyolok után Olaszországban volt a legmagasabb az állástalanok aránya az EU-ban. Az átlagosnál is drámaibb a helyzet a 25 év alatti fiatalok körében, ahol a munkanélküliségi ráta májusban már 37 százalékra rúgott. Ez alig marad el a spanyol fiatalok munkanélküli rátájától (38,6%), és 20 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag.
Az elmúlt pár évben az olasz kormány jellemzően pozitív elsődleges költségvetési egyenlegeket tudott év végén felmutatni, de mivel a GDP-növekedés eközben nagyon gyenge volt, a költségvetési fegyelem és az ultra laza monetáris politika mindössze arra volt elég, hogy az egyébként az egekben járó államadósság szintjét nagyjából szinten tartsák.
Portugália mellett jelenleg Olaszország a legnagyobb nyertese az EKB ultralaza monetáris politikájának, hiszen azon túl, hogy az alapkamatot alacsonyan tartják, azzal, hogy nagy mennyiségben vásárolnak olasz államkötvényeket, közvetlenül is lenyomják az olasz kötvényhozamokat. Ha azonban a központi bank leáll a lazítással,
az adósságfinanszírozás költsége fenntarthatatlan szintre emelkedhet.
A többi nyugati országhoz hasonlóan Olaszországot sem kerülte el a populista és szélsőséges politikai pártok megerősödésének hulláma. A politikai eredménytelenség, a menekültválság, az egekben járó fiatalkori munkanélküliség és a gazdaság évek óta tartó pangása közepette megnőtt az elégedetlenkedők száma, akik a mérsékelt pártoktól az euroszkeptikus tömörülések felé fordultak. A pénzügyi piacok különös aggodalommal figyelték, ahogyan az elmúlt fél évben az Olaszország eurózónából való esetleges kilépését is megpendítő 5 Csillag Mozgalom támogatottsága utolérte a korábban legnagyobb támogatottsággal bíró, legnagyobb kormánypártként működő Demokratikus Pártét.
2018-ban rendes általános parlamenti választások jönnek, amire várhatóan februárban, de legkésőbb májusban sort kerítenek. Ez pedig a populisták és az euroszkeptikusok erősödése miatt borítékolhatóan fel fogja bolygatni a pénzügyi piacokat.
Az olasz kormány adóssága nagyjából 2300 milliárd euróra rúg, amelynek durván egyharmada külföldi befektetők kezében van. Egy esetleges elfajuló olasz pénzügyi és politikai válság jó néhány külföldi pénzügyi intézmény számára is jelentős veszteséggel járna. Egy görög csődön talán még túl tudná tenni magát valahogy a világ, azonban Olaszországban, amely a világ tíz legnagyobb gazdasága között szerepel, már teljesen máshogy nézne ki egy hasonló történet.