Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Szükségállapot Ausztriában?

Kiállt Christian Kern osztrák kancellár a szükségállapot esetleges bevezetése mellett az APA osztrák hírügynökség hétfőn közölt interjújában, azonban reményét fejezte ki, hogy Ausztria rendkívüli intézkedés nélkül is tartani tudja a befogadás idei évre meghatározott felső korlátját.

Szeptember elején megbeszélést folytat a magyar és az osztrák belügyi, valamint védelmi tárcavezető - jelezte a kancellár, aki szerint a tárgyalásokon meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy a migránsokat vissza lehessen küldeni Ausztriából Magyarországra. Tájékoztatása szerint amennyiben a két országnak sikerül megegyeznie, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről.

Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy - tekintettel a menekültek nagy számára - bevezessék-e, és ha igen, mikortól lépjen életbe a szükségállapot. Ez esetben a menekülteket már az osztrák határnál visszautasítanák. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország idén.

A belügyminiszter által júliusi közepén ismertetett adatok szerint Ausztriában több mint 22 ezer menekültügyi eljárás indult 2016 első félévében, az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvan százaléka.

A kancellár a hétfőn közölt interjúban elmondta: ugyan az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a menekültek száma, azonban az országnak fel kell készülnie arra, hogy Törökországban vagy Észak-Afrikában megváltozik a helyzet, és megindulnak az emberek.

Christian Kern kiállt az uniós külső határok védelme mellett. Arról is beszélt, hogy Ausztria hozzá kíván járulni a szerb-magyar és a szerb-macedón határvédelem támogatásához. "Amennyiben a határvédelem és a török menekültügyi megállapodás működik, várhatóan tartani tudjuk a befogadás felső korlátját, vagyis hogy 37 500 embernél több ne érkezzen idén Ausztriába" - mondta a kancellár.

Kern az interjúban arról is szólt, hogy Törökországgal a csatlakozási tárgyalások helyett másfajta együttműködési formát szorgalmazna. Hozzátette, hogy ennek nem lenne kihatása a menekültügyi megállapodásra, hiszen a megbeszéléseket új formában ugyan, de folytatnák.

Kern abból indul ki, hogy Törökországnak is érdeke az unióval kötött menekültügyi megállapodás, máskülönben megkérdőjeleződne a teljes együttműködés. Az osztrák kormányfő szerint Ankarával a gazdasági, biztonsági és menekültügyi politikát érintő "reális" együttműködésre van szükség.

Christian Kern augusztus elején arról beszélt, hogy párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban (EiT) a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról. Kern a csatlakozási tárgyalásokat "diplomáciai fikciónak" nevezte, mivel szerinte azokon nem értek el előrelépést Törökország uniós felvételével kapcsolatban. Szándéka szerint a csatlakozási tárgyalások megszakítása téma lehetne az uniós tagországok állam- és kormányfőinek szeptember 16-án tartandó ülésén.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×