Magyarország három helyet javított, így globálisan 31. lett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Oeco-indexén, uniós szinten pedig egy helyet rontott, így a 19. lett – mondta el Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke az InfoRádióban.
Mint hozzátette, azt tapasztalták, hogy a magyar gazdaság állapotát mérő magyar, illetve nemzetközi intézetek sokszor olyan percepcióalapú, tehát az érzelmekre ható információkból próbálják megjósolni Magyarország fejlettségi szintjét, amelyek nem a valódi tényszerű adatokra épülnek. Ez nem csak a gazdasági fejlettségi mutatókra igaz, hanem a demokráciaindexre, a szólásszabadság-indexekre, és más társadalmi mutatókra is.
Az elmúlt 15-16 évben látható volt, hogy olyan mutatók, mint a percepció, a korrupcióérzékelés, vagy a média polarizáltságának érzete politikai okokból szándékosan felül vannak reprezentálva, amelyek alapján olyan képet publikálhattak a politikailag motivált elemzők, „mintha itt valami az elvártakhoz képest nem lenne rendben” – fogalmazott az elnök.
Ez volt a motivációjuk arra, hogy olyan fejlettségi indexet alkossanak, amely nézi a társadalmi mutatókat, a politikai mutatókat és a gazdasági mutatókat. A legkönnyebb a gazdasági adatok kinyerése, hiszen „ezek pusztán számok”. Az elnök kiemelte, hogy a képletbe 50 százalékban gazdasági mutatókat tettek bele, és 40 százaléknyi társadalmi mutatót. Utóbbinál figyelembe vették, hogy mennyire jó Magyarországon élni, mennyi a várható élettartam, mennyi az egészségben eltöltött évek száma, és milyen egy magyarországi otthon infrastrukturális felszereltsége.
Ezek szintén objektív adatok, kikereshetőek és nem torzítanak
– tette hozzá Törcsi Péter.
Ezen felül 10 százalékos mértékben építettek be olyan, percepcióalapú adatokat, mint például az emberek érzésvilága a politikai elit teljesítőképességéről, vagy saját életükről, vagy pedig a korrupció színvonaláról. Sok esetben ezek az érzések nem találkoznak a valósággal – magyarázta az elnök.
Elmondta, hogy az indexet alkotó, a Világbank által nyilvánosságra hozott adatok kétéves csúszással állnak rendelkezésre, így az első, 2024-es kiadás a 2022-es adatokra épült. Harmadik éve adják ki idén a 165 ország adatainak felhasználásával készült indexet, látható, hogy Magyarország stabilan tartja a helyét. Mindeközben európai uniós szinten teljesen reális helyet foglal el a 27 tagállamból.
Az elmúlt három évben hazánk a 18-19. helyeken szerepelt az uniós rangsorban. Az idei évben helyet cserélt Magyarország és Olaszország. 2024-ben, 2025-ben Olaszország fejlettségi szintje szempontjából mögöttünk állt az Európai Unióban, most megelőzött minket. Magyarország így most a 19. helyen áll, Olaszország pedig a 18. helyen – magyarázta Törcsi Péter.
Globális szinten ugyanakkor Magyarország a tavalyi 34. helyhez képest idénre a 31. helyre ugrott előre. Törcsi Péter hozzátette, ez azt mutatja, hogy hazánk a fejlett társadalmak és gazdaságok közé tartozik, de van még hova felzárkózni. Ennek történelmi okai vannak, ugyanakkor Magyarország már nagyon sokat ledolgozott a kommunizmus okozta hátrányából.
Regionális szinten benne vagyunk a topban
– fogalmazott az elnök. Ide értendőek a V4-ek és a nyugat-balkáni régió, vagy akár Románia, és a volt szocialista országok. Egyedül Csehország van előttünk egy-két hellyel az ipari fejlettsége miatt. Az összes többi regionális szomszédunk mögöttünk foglal helyet mind a globális listában, mind pedig az európai uniós 27-es listában.
