Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Áttörés Kínában, megelőzték az Egyesült Államokat

Kínában él a legtöbb dollármilliárdos a világon, megelőzve a tavaly még listavezető Egyesült Államokat – áll a Forbes magazinhoz hasonló profilú sanghaji Hurun Report című kínai havilapban.

Az összegzés szerint a milliárdosok száma globálisan először haladta meg a négyezret, 4020 volt. Ebből 1110 volt kínai, 287-tel több, mint egy évvel korábban. A tavaly első helyezett Egyesült Államokban a dollármilliárdosok száma 130-cal, kereken ezerre nőtt.

Globálisan a milliárdosok száma rekordmértékben, 578-cal emelkedett, az idei listán tavalyhoz képest több mint százan viszont már nincsenek rajta.

A globális lista harmadik helyén India áll 308 milliárdossal, amelyet Németország követ 171-gyel. Az Egyesült Királyságban élő dollármilliárdosok száma 150, Svájcban 114.

A Hurun-listán a hetedik Oroszország, ahol 105 dollármilliárdos van, 16-tal több, mint 2025-ben.

Várost alapul véve New Yorkban él a legtöbb milliárdos, 146.

A világ leggazdagabbja továbbra is az amerikai Elon Musk, vagyona egy év alatt 89 százalékkal, 792 milliárd dollárra ugrott.

Összességében a világ tíz leggazdagabbja közül kilenc amerikai,

az egyetlen kivétel a francia Bernard Arnault, az LVMH tulajdonosa, akinek a vagyona 178 milliárd dollár, 13 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A dollármilliárdosok száma, élmezőny:

ÖSSZESEN A VILÁGON 4020

  1. Kína 1110
  2. Egyesült Államok 1000
  3. India 308
  4. Németország 171
  5. Egyesült Királyság 150
  6. Svájc 114
  7. Oroszország 105
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×