Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás

Kurz: Nem elég a kvótarendszer, közös határőrizet kell

Az Európába érkezett menedékkérők újraelosztása az uniós tagállamok között önmagában nem fogja megoldani a problémát - mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott, pénteken közölt interjúban.

Az EU-nak sokkal inkább a közös határvédelmet kellene tető alá hoznia - jegyezte meg.

A hírügynökség felvetette, hogy Kurz Görögországot és Olaszországot gyakran bírálta, azt azonban nem kommentálta, hogy más országok, így Magyarország és Lengyelország "megtorpedózzák a válság megoldását". A miniszter erre azt mondta: ő "újra és újra kommentálta" a helyzetet, csak "más irányból", vagyis azt hangoztatva, hogy önmagában az elosztással nem lehet megoldani a menekültkérdést.

Nemcsak olyan emberek jönnek Európába, akik a biztonságot keresik, hanem olyanok is, akik jobb életet szeretnének - jelentette ki Kurz. Ez emberileg érthető, de az afrikai országok népességszámát tekintve "nem működő koncepció". "Aki azt gondolja, hogy hagyhatjuk a migrációt irányítatlanul végbemenni, az téved" - mondta. Az azonban nem jó - folytatta - , ha az EU-ban egyes közép-európai országok "ráerőszakolják a véleményüket más országokra, csak mert azt gondolják, hogy erkölcsileg felettük állnak".

Az EU-nak sokkal inkább a közös határvédelmet kellene tető alá hoznia - folytatta Sebastian Kurz, és hozzátette, hogy meggyőződése szerint akkor Magyarország és Lengyelország is kész volna segíteni.

Szükség van arra, hogy legális úton el lehessen jutni Európába, és "ha vége lesz az illegális bevándorlásnak, dolgozhatunk a kvótákkal", de ha az egyes országok azt érzik, hogy mindig újabb emberek jönnek, menekülésre késztető ok nélkül is, akkor Európa nem lesz képes megbirkózni a helyzettel.

Az osztrák miniszter szerint az elmúlt egy évben az EU-ban általánosságban véve azt lehetett látni, hogy nem tartották be az európai jogszabályokat. Rámutatott: a dublini egyezmény azt írja elő, hogy a menekültnek abban az országban kell benyújtania a menekült jogállás iránti kérelmét, amelyikben először belép az EU területére. A menekültek sokszor nem akarnak azokba az országokba menni, ahol rendelkezésre állnak szálláshelyek - mondta Kurz.

Az EU az elmúlt évben "rossz irányba kanyarodott", engedte, hogy a menekültek kiválasszák maguknak, melyik országban kérnek menedéket. "Időközben már tudjuk, hogy ugyanennyi pénzből ott helyben sokkal többet tudunk segíteni, mint ha megpróbálunk mindenkit Közép-Európában befogadni" - mondta az osztrák miniszter. Ugyanakkora összegből, amekkorából Ausztriában egy menekült egyévi ellátását lehet fedezni, az érintett régióban legalább húsz embert lehet ellátni - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A Lululemon sokáig a növekedési részvények egyik mintapéldája volt: egy jógamárkából épített globális lifestyle-birodalmat a cég, miközben részvénye néhány év alatt több mint tízszeresére emelkedett. Az utóbbi időszakban azonban a történet megtört. A papír a csúcsához képest mintegy 60 százalékot zuhant, miközben lassul a növekedés, erősödik a verseny, és új kérdések merülnek fel a márka jövőjével kapcsolatban. A befektetők most azt próbálják eldönteni: egy túlreagált korrekció után vagyunk, vagy a Lululemon története valóban új szakaszba lépett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×