A pakisztáni határ közelében található, és muzulmánok lakta Hszincsian tartományban két férfi hajtott határőrök közé, majd robbanószerkezeteket dobott közéjük, és késekkel támadt rájuk. Az akció mérlege 16 halott. A két támadó túlélte a merényletet, és letartóztatták őket.

Mindez akkor történt, amikor a kínai hatóságok teljes készültségben várják a pekingi olimpia pénteki megnyitóját. A támadás az ujgurok lakta nyugati tartományban végrehajtott egyik legvéresebb akció volt az idén.

Hszincsianban komoly ellenszenvvel viseltetnek az országban többségi, és a tartományba is egyre inkább betelepülő han nemzetség tagjai iránt.

A kínai kommunisták vezette Népi Felszabadító Hadsereg 60 éve vonta ellenőrzése alá a területet. Azóta a kínai elitalakulatok többször lecsaptak az illegális mecsetekre és iskolákra, amit az ujgurok esetenkénti véres tiltakozóakciói követtek.

Az akció helyszíne, az egykori Selyemúton fekvő Kasgar város környéki hegyekben a kínai hatóságok állításuk szerint az idén terrorista kiképzőtábort számoltak fel. Az interneten pedig feltűntek az al-Kaida médianyelvezetét idéző videók, arab feliratok előtt pózoló, de ázsiai szemű maszkos radikálisokkal.

A Türkisztáni Iszlám Párt nevű szervezet, amelynek tagjai feltételezések szerint Pakisztánban rejtőznek, az olimpia "legkritikusabb pontjai" elleni támadásokkal fenyegetőzött. Kínai terrorizmus szakértők szerint a csoport egyes tagjai az al-Kaidától és a pakisztáni táliboktól kaptak kiképzést.

A washingtoni központú IntelCenter nevű szervezet szerint a csoport vezetője, Szejfullah parancsnok azt mondta: a kínaiak lekezelő módon nem vettek tudomást róluk, és ezért úgymond "sürgős akciókba" kezdenek.

Elemzők azonban hozzáteszik: mivel az olimpiai eseményeknek otthont adó városokat 100 ezer rendőr és katona őrzi majd, jóval valószínűbb, hogy a militánsok más, kevésbé védett helyszínen próbálnak majd hallatni magukról.

Kína az olimpiát megelőző hónapokban valóságos médiaháborút vívott a nyugati jogvédő szervezetekkel, amelyek a szudáni és mianmári kormány támogatásától kezdve a tibeti helyzeten át az emberi jogok kezelése miatt bírálták Pekinget. A hszincsiangi feszültség és az esetleges kemény fellépés újabb okot szolgáltathat a külföldi bírálatokra, miközben Kína az olimpiai házigazda szerepében akart büszkélkedni.