Az élet egy olyan kérdés, amin még két, amúgy egy irodában lévő kutató sem tud megegyezni, hogy pontosan mi legyen a definíció – mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Ha egy csillagászt kérdezünk meg, akkor ő azt mondja, hogy az élet az, ami képes anyagcserére, reprodukálni tudja önmagát – és elnézést kérek a biológusoktól”

– fogalmazott. „Vizet például, ami a földi élethez nélkülözhetetlen, mindenfelé szoktunk találni az univerzumban. Ugye a hidrogén és az oxigén nagyon elterjedt elemek, tehát nem véletlen, hogy a víz egy elterjedt vegyület. A Földön kívül a holdi kráterek mélyén is van jégként. A Marson is van víz. A Naprendszerben a Jupiter holdjain lehet folyékony víz, még csak nem is jégként” – tette hozzá.

Megjegyezte: időnként a sajtót is megjárja, hogy távoli naprendszerekben is találunk olyan bolygókat, amiknek a légkörében van víz, oxigén, nitrogén, tehát hasonlíthatnak a Földhöz. „Ezt szereti néha a sajtó bulvárabb része úgy tárgyalni, hogy megtaláltuk a Föld 2.0-t, vagy „lakható bolygót” találtunk, de ez nem jelenti, hogy van ott élet.

Nagyon sokáig fog majd egyszer vitatkozni az emberiség azon a mérésen, ami először utal arra, hogy tényleg élet lehet valahol a Földön kívül”

– mondta, hozzátéve: mondjuk ha nagy mennyiségű metánt találunk egy bolygó légkörében. A metán magától bomlik, tehát valami folyamat kell, ami előállítsa: lehet, hogy tehenek „pöfékelnek” a bolygó felszínén, lehet, hogy valami geológiai folyamat hozza létre az egészet – fogalmazott „Ha találunk egy bolygót, ami úgy néz ki a légköre alapján, hogy akár élet is alakíthatja, évtizedekig vita lesz, hogy akkor az tényleg élet-e. Ha megjelenik egy idegen űrhajó a Naprendszerben, azt már nehezebb letagadni. És most nem arra gondolok, hogy üstökösökre furán viselkednek, ezért tuti, hogy idegen űrhajók. Hanem valami olyasmire, hogy kapunk esetleg egy rádióüzenetet, ami nem egy egyszeri felvillanás, amit 20 év múlva megmagyarázunk valami fizikai jelenséggel, hanem mondjuk ha sugározza a Pí matematikai fogalmat egy csillag, az már gyanús. Ha kapunk egy technológiai bizonyítékot, vagyis »technoszignatúrát«, ahogy csúnyán az ezzel foglalkozó szakemberek mondják, az sokkal egyértelműbb bizonyíték lesz” – vélekedik a szakértő.

Ami a közeljövőben izgalmas lehet, az például a Naprendszerben a Jupiter Európa nevű holdja. Ott folyékony víz van a felszín alatt. Úton van oda az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája, és a NASA, az amerikai űrügynökség Europa Clipper nevű szondája. Ha ezek „kinéznek” majd egy jó leszállóhelyet, ha nem is maguknak, de a következő küldetésnek, és

lefúrunk a jég alá, és ott találunk életet, „na az nagyon izgalmas lesz”.

• Ha olyan életet találunk, mint a Földön, akkor azt mi vittük oda, és az gond.
• Ha találunk valamit, ami nagyon hasonlít a földi életre, de még nem találkoztunk vele, akkor lehet, hogy közös eredete van. Tehát lehet, hogy az élet bolygóról bolygóra tud ugrálni véletlenül. Ez nagyon izgalmas lenne.
• Ha pedig tök mást találunk, az azt jelenti, hogy az élet kialakulhat szinte bárhol, ahol arra megvannak a körülmények, és onnantól kezdve hemzseg az univerzumban az élet, csak meg kell találni

– mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

A teljes interjút itt nézheti meg: