A magyar bankrendszer az elmúlt években a stabilitás egyik alapja volt, a világgazdaságot pedig törékeny helyzetben érte az újabb nyersanyagpiaci válság. Az energiaárak nem úgy tűnnek, mintha gyorsan visszamennének az iráni háború előtti szintre. Ezek az előrejelzések ráadásul még nem is a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolnak – mondta el Varga Mihály a Portfolio Hitelezés 2026 című konferenciáján, amelyről a HVG számolt be.

Hozzátette, a helyzet most egészen más, mint 2022-ben. A magyar gazdaság szerinte erősebb, mint négy éve volt, ezt az állítását arra alapozta, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezőbb most. Emellett a külső inflációs nyomás is kisebb, a magyar infláció is alacsonyabb szinten van, valamint a jegybanki tartalék is nagyobb. A bankok helyzete erős, bőven tudnának hitelt kínálni még, de sem a háztartások, sem a cégek hitelkereslete nem erős. A magyar bankrendszer mostani állapotában akár 40 ezer milliárd forintnyi hitel kihelyezésére is képes lehet.

A lakosság nem nagyon mer hitelt felvenni

– emelte ki a jegybankelnök.

Mint fogalmazott, a lakossági hitelek állománya viszonylag kicsi az EU-átlaghoz és a régióhoz képest is, pedig az államilag támogatott hitelek már a teljes lakossági állomány 35 százalékát teszik ki. Véleménye szerint ennek oka, hogy a 2008-as válság miatt sokan félnek a hiteltől.

Hozzátette, a vállalatok hitelállománya a régiós átlag körül alakul, de itt is magas az államilag támogatott hitelek aránya. Emellett azt is kimutatták, hogy általában azok a cégek vesznek fel újabb, állami támogatású hitelt, amelyek már korábban is hitelt kértek. Azonban van egy 30 ezer cégből álló kör, amely nem vett fel hitelt mostanában, itt még lehet növekedés. Kitért arra is, hogy 2008 óta háromszorosára nőttek a magyar banki díjak. Ez három tényezőnek tudható be. Egyrészt a tranzakciós díjat megemelte a kormány, másrészt a bankok áthárították ezt az ügyfelekre, harmadrészt pedig inflációkövető díjemelések is jöttek.

Varga Mihály emellett arról is szót ejtett, hogy a bankok versenyképességében és költséghatékonyságában van még tér a fejlődésre. A külföldi szereplők megjelenése kihívást jelent a magyar bankszektornak – tette hozzá. Mint a HVG írja, róluk azt is elmondta, hogy azok a bankrendszert „attraktívabb szolgáltatás felé viszik majd el”.