Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Nyitókép: Unsplash

Szakértő: nagyon szigorú a magyar szabályozás, ezért vonultak ki a kriptoóriások

Jelenleg is zajlik Magyarország ellen az EU által indított kötelezettségszegési eljárás a tavaly nyáron hatályba lépett új hazai szabályozás miatt, ami kötelezően előírja a validálási szolgáltatás igénybevételét a kriptováltáshoz. Szabó Dávid, a Decent Investments és a Hold Alapkezelő portfóliókezelője az InfoRádióban elmondta: az új magyar szabály miatt vonult ki hazánkból több nagy szolgáltató, de megvan rá az esély, hogy visszatérjenek, erre legalább két eljárási mód lehetséges.

A szigorú hazai szabályozás miatt Magyarországon jelenleg egyetlen társaságnál lehet kriptoeszközökkel üzletelni. Ugyanakkor egy uniós rendeletnek (MiCA) is meg kell felelni, amit az Európai Tanács 2023 májusában hagyott jóvá. A Decent Investments és a Hold Alapkezelő portfóliókezelője az InfoRádióban elmondta: az uniós rendelet egyebek mellett szabályozza, hogy milyen körülmények között lehet kriptoeszközöket vásárolni. Továbbá ahogy a bankoknak ismerniük kell a saját ügyfeleiket, ugyanúgy a kriptotőzsdéknek is nyilván kell tartaniuk, kik a klienseik. Szabó Dávid úgy fogalmazott, ezekhez az EU-s előírásokhoz jött hozzá „teljesen váratlanul” egy extra magyar kitétel, ami további szabályokat ír elő a kriptoeszközök váltásával kapcsolatban.

Az elmúlt időszakban több, a hazai piacon is ismert szolgáltató döntött úgy, hogy abbahagyja vagy felfüggeszti a kriptoszolgáltatásait Magyarországon. Kivonult hazánkból többek között a Revolut, a CoinCash, az eToro és a Kriptomat is. A portfóliómenedzser szerint a „magyar szabályozás specialitása okozta ezt a nagy felfordulást”. Emlékeztetett, hogy

a 2025. július elsején hatályba lépett új magyarországi szabályozás kötelezően előírja a validálási szolgáltatás igénybevételét a kriptováltáshoz.

A kiválasztott validátornak ellenőriznie kell, hogy a váltásban érintett kriptoeszközt nem használták-e korábban valamilyen bűncselekmény elkövetéséhez. Ilyen szolgáltató azonban sokáig nem is létezett Magyarországon, így effektíve nem tudták megvásárolni magát a szolgáltatást sem a kriptováltók.

Szabó Dávid elmondta: az első olyan cég, amely itthon jogosultságot szerzett a validálásra, tavaly december közepén kapta meg az engedélyt. Ezzel a szolgáltatóval korábban nem tudtak szerződést kötni a kriptocégek, amelyek így elestek a validálástól.

Magyarországon azóta is csak egyetlen kriptoszolgáltató létezik, amely leszerződött az említett validátorral.

A Decent Investments és a Hold Alapkezelő portfóliókezelője megjegyezte: elvileg lehet szabályszerűen kriptót vásárolni idehaza, illetve eladni is, de 2025 végére több szolgáltató teljesen leállította a tevékenységét, és kivonult Magyarországról. Arra számít, hogy közülük többen is visszatérnek, aminek több útja is lehetséges. Az egyik, hogy leszerződnek a validálást nyújtó szolgáltatóval, míg a másik opció számukra az lenne, hogy a magyarországi törvényt visszavonják, és akkor elhárul a legfőbb akadály. Szabó Dávid szerint a hazai szabályozásnak „semmi értelme nincsen”, mert alapból van egy kellően szigorú uniós rendelet. Mint mondta, már most látni bizonyos jeleket arra vonatkozóan, hogy a magyar döntéshozók visszakoznak majd, ugyanis a tavaly nyári hatályba lépést követően az EU elég hamar kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A szakértő szerint előbb-utóbb vissza fogják vonni a magyar szigorítást.

A kötelezettségszegési eljárás jelenleg is zajlik, és bár a portfóliómenedzser szerint akár sokáig is elhúzódhat maga a folyamat, az EU részéről érkezett egy nagyon egyértelmű üzenet, hogy problémásnak tartja a magyar szabályozás módját.

„Digitális aranynarratíva” a bitcoin körül

A közvélemény számára is ismert, hogy van egy nemzetközi cég, amely elkezdett aranyat felhalmozni, amivel tulajdonképpen hátteret teremt a kriptoeszközök váltásának. Szabó Dávid szerint ez nem jelent változást. Kiemelte, hogy a bitcoin értékét az adja, ha kevés van belőle. Megerősítette azt is, hogy valóban érzékelhető „egyfajta digitális aranynarratíva a bitcoin körül”, de hozzátette: rengeteg más kriptoeszköz is létezik, melyeknek az értékét sokféle tényező befolyásolhatja.

Példaként megemlítette, hogy egy blokkláncon lévő dollár is adhatja egy kriptoeszköz értékét, de a bankrendszerben annak is megvan a fedezete. Ez azt jelenti, hogy adott egy cég, amely kibocsát például egy ilyen kriptoeszközön levő dollárt, de egyébként eltesz tartalékba a bankrendszerben egy dollárt, és akkor

az adja az értékét, hogy a bankrendszerben hasznosul.

Ezzel a fedezetet adja az adott kriptoeszköznek, és bármikor vissza lehet kérni azt.

Szabó Dávid elmondta: a Tether nevű kriptovaluta-óriás hatalmas mennyiségű fizikai aranyat kezdett felhalmozni az utóbbi időben. A Tether 2014 óta tokenizál dollárt, vagyis blokkláncon keresztül bocsát ki dollárt, aminek megvan a fedezete a cég mérlegében. A Tether néhány éve már tokenizált aranyat is kibocsát a blokkláncon, de közben ennek valahol egy fizikai széfben megvan a fizikai aranyfedezete is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×